Nem az a kérdés, hogy az invazív szúnyogok nálunk is elterjesztik-e a dengue-lázat, hanem az, hogy mikor

„Itt nem az a kérdés, hogy megjelenik-e nálunk, vagy esetleg kialakulhat-e nálunk a dengue fertőzés, csak az a kérdés, hogy mikor. És ez elsősorban attól fog függni, hogy alakul a mi tigrisszúnyog-állományunk” – mondja Kurucz Kornélia, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának kutatója. Az ázsiai tigrisszúnyog az 1970-es években bukkant fel Európában; Magyarországon először 2014-ben észlelték.

Az invazív szúnyogfaj mára stabil populációkkal bír Magyarországon, ahol a globális felmelegedésnek köszönhetően egyre barátságosabb környezetben találja magát. „Ahogy melegszik a klíma, úgy egyre inkább válik alkalmassá akár szubtrópusi vagy mediterrán fajok számára Magyarország” – mondja Tholt Gergely, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos segédmunkatársa, aki szerint a hosszabban tartó nappali mínuszok elmaradása minden rovarnak előnyös.

Az inváziós szúnyogfajok magyarországi terjedését a kutatók többek közt a lakosság bevonásával követik, az évekkel ezelőtt a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont együttműködésével elindult Szúnyogmonitor citizen science projekt keretében. „Minden évben próbáljuk bővíteni azt, hogy mit csinálunk, mit vizsgálunk” – mondja Szentiványi Tamara, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa. A program az ázsiai tigrisszúnyog mellett az egyelőre kisebb számban jelen lévő koreai szúnyog és japán bozótszúnyog terjedését követi.

Az inváziós rovarfajok nemcsak kellemetlenséget jelentenek, és nemcsak az egészségünket veszélyeztetik, hanem mezőgazdasági károkat is okoznak, miután hatalmas egyedszámban megjelennek egy új területen. Az inváziós kártevők terjedését nemcsak a globalizáció és a klímaváltozás segíti, hanem a természetes élőhelyek drasztikus visszaszorulása is. „Egyre növekszik az ökológiai lábnyomunk, egyre kisebb területen vannak meg a természetes élőhelyek. Magyarországon egyszerűen azt lehet mondani, hogy olyan hatalmas mértékű agrárterület-használat van, és olyan mértékben szorulnak ki a természetes élőhelyek, főleg az agrártájnak a keretében, hogy ez egyfajta immunrendszer-gyengülést jelent” – mondja Samu Ferenc, az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos tanácsadója.

Ez a Kiszáradó síkság, a Qubit és a vajdasági Sajtószabadság Alapítvány hatrészes podcastsorozatának harmadik epizódja. Ebben a részben négy magyar ökológus segítségével mutatjuk be az inváziós rovarok által jelentett egészségügyi és mezőgazdasági kockázatot, és utánajárunk, miként lehetne a mostaninál hatékonyabban és környezetbarátabb módon védekezni ellenük – amiből a szakemberek szerint immár nekünk, a lakosságnak is ki kell venni a részünket.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel.

A Kiszáradó síkság második epizódjában vajdasági gazdálkodók beszéltek arról, hogy a globális felmelegedés által gyakoribbá és súlyosabbá tett aszály miként veszélyezteti megélhetésüket, és a Szerbia éléskamrájának tartott régió jövőjét:

A Kiszáradó síkság első epizódjában Kröel-Dulay György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoportjának vezetője és Gosztola Kitti képzőművész meséltek arról, hogy miként alakította át az ember az alföldi tájat, és milyen sztereotípiákban gondolkodunk az ember és a természet viszonyáról:

A podcastsorozat trailere itt hallgatható meg: