Új üstököst találtak, és ez az első olyan, amelyet az Euclid űrtávcső fedezett fel
Új üstököst vettek nyilvántartásba, a C/2026 S1 lett az első olyan üstökös, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Euclid űrtávcső fedezett fel – adja hírül a BBC Sky at Night Magazine. Üstökösök felfedezése egyáltalán nem ritka, évente körülbelül negyven-ötvenet azonosítanak, már csak azért is mert ma nagyobb felbontású képalkotó berendezéseink vannak, mint akár csak húsz éve.
Ez a felfedezés most a forrása miatt érdekes, hiszen az Euclidot eredetileg nem ilyen célokra fejlesztették ki, a 2023-ban felbocsátott űrteleszkóp küldetése a sötét anyag és a sötét energia vizsgálata volt. Több milliárd galaxist vizsgál meg, akár tízmilliárd fényévnyi távolságig, azt kutatva, miként tágult a világegyetem, miként alakultak ki benne a különböző struktúrák – állítja róla az ESA.
A mostani felfedezést Mikko Pöntinen, a Helsinki Egyetem doktorandusz hallgatója tette, aki kollégáival olyan mozgásérzékelő szoftvert fejlesztett, amellyel az Euclid felvételein felfedezhetők és nyomon követhetők a Naprendszer objektumai. A cél azonban nem az volt, hogy ezeket az égitesteket tanulmányozzák, hanem az, hogy az általuk okozott „zajt” ki tudják szűrni az Euclid felvételeinek feldolgozása során.
„Izgatottan láttam, hogy a szoftver megjelölt egy elmosódott csíkot, amelyet gyorsan mozgó objektum okozott” – idézi a BBC Pöntinent, aki ezt a csíkot összesen öt képsorozaton találta meg. Azt is látta, hogy elmosódó felhő veszi körül, ami aktív égitestre, például por- és gázanyagot kibocsátó üstökösre utal. A mozgó objektum nem szerepelt az ismert üstökösök és kisbolygók katalógusaiban, így a kutató jelentette a felfedezést a Nemzetközi Csillagászati Unió Kisbolygó Központjának (International Astronomical Union’s Minor Planet Center), amely földi távcsövekkel végzett további vizsgálatokat. Ezek igazolták a kutató eredményeit, így október 8-án a C/2026 S1 (Euclid) létét hivatalosan is elismerték.
Nagyjából 1,3 milliárd kilométerre kering a Naptól, és ha ugyanabban a síkban mozogna, mint a bolygók, akkor a Jupiter és a Szaturnusz közötti térségben lenne. Azonban nem ott van – a pályája ugyanis csaknem merőleges a Naprendszer nagyobb égitestjeinek pályasíkjára. Ez lehet az egyik oka annak, hogy eddig még soha nem figyeltük meg, a másik a keringési ideje, amely több ezer év. Azaz most először válhatott láthatóvá azóta, hogy feltalálták a távcsövet. A másik ok a keringési ideje, amely több ezer évben mérhető. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg most először vált láthatóvá azóta, hogy feltalálták a távcsövet.
A felfedezés önmagában is érdekes, ugyanakkor az Euclid egyik lehetséges további feladatára is rámutat. Az ESA jelenleg a Comet Interceptor nevű küldetés előkészítésén dolgozik, amelynek keretében egy robotűrszondát küldenek majd az űrbe, hogy egy olyan hosszú keringési idejű üstököst közelítsen meg és tanulmányozzon, amely áthalad a Naprendszerünkön. A küldetés célpontját még nincs meg, ám, ez az új felfedezés most a BBC cikke szerint megadhatja a célpontot.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Lenyűgöző részletességgel tárják fel a kozmoszt az európai Euclid űrtávcső első felvételei
A sötét anyagot és sötét energiát kutató teleszkóp első öt felvételén csillagközi felhők és távoli galaxisok láthatók.
Sikeresen fellőtték az univerzum sötét titkait felderítő Euclid űrtávcsövet
Az univerzum 95 százalékát alkotó sötét energiáról és sötét anyagról szinte semmit sem tudunk – ezekre igyekszik fényt deríteni az európai gyártású űrteleszkóp.