Az abortuszellenesek szerint a képlet roppant egyszerű: abortusztilalom = több születés. De mit mutatnak a számok, mire jó a szívhangrendelet, és mit üzennek a Horthy-kormány, a Ratkó-korszak vagy Nicolae Ceauşescu elvetélt kísérletei?
Mindegy, hogy Kádár-kor vagy Orbán-kormány, az abortuszvita mindig ugyanarról szól: az egyik oldalon a nők önrendelkezési joga, a másikon a demográfiai problémák kezelése és az élet védelmének kérdése áll. Annyi változott, hogy a korszerű fogamzásgátlók elterjedésével az évről évre egyre kevesebb abortuszt leginkább szegény, aluliskolázott nőkön végzik, akiknek nincs pénzük más megoldásra.
A 27 országban végzett közvélemény-kutatás adatai szerint globálisan ötből három válaszadó tartja elfogadhatónak a terhességmegszakítást minden, vagy a legtöbb esetben. Magyarországon a lakosság 70 százaléka gondolja ezt így, az abortuszt leginkább elfogadó ország Svédország, a leginkább ellenző pedig India.
Végre találtak az okosgyűrűknek egy igazán hasznos funkciót: úgy tűnik, hogy a kütyük képesek már a megtermékenyült petesejt beágyazódása előtt, a fogantatást követő második-harmadik naptól jelezni a terhességet.
Az amerikai elnök etikai okokra hivatkozva 2019-ben megtiltotta a magzati szövetek használatát a tudományos kutatásban, most egyetemek és kutatólaborok kérik, hogy ismét engedélyezze az eljárást, a tilalom ugyanis hátráltatja a koronavírus ellen bevethető gyógyszerek fejlesztését.