Európai Unió-szerte az elektromosáram-fogyasztás 34 százaléka származott megújuló energiaforrásokból 2019-ben, ezen belül a vízenergia és a szélenergia 35-35, a napenergia 13 százalékkal képviseltette magát. A felsoroltak mellett megújuló energiaforrásnak tekinti az unió még a szilárd bioüzemanyagokat (8 százalék). További 9 százalékot egyéb megújuló források fedeztek az áramfogyasztásból.

Az Eurostat napokban közzétett statisztikája szerint igen nagy a szórás a tagállamok között a megújuló energiaforrások használata tekintetében, a skála az áramfogyasztásának 75 százalékát megújulókból fedező Ausztriától a mindössze 8 százalékot fedező Máltáig terjed. Svédországban 71 százalék, Dániában 65 százalék ez az arány, de Portugáliában (54 százalék) és Lettországban (53 százalék) is az áramfogyasztás több mint fele származik megújuló energiaforrásból.

Magyarországnak nincs oka a büszkeségre, Luxemburggal és Ciprussal fej-fej mellett hátulról a második, az áramfogyasztásnak mindössze az egytizedét látták el megújuló energiaforrások 2019-ben.

Elment mellettünk a világ

A részletes adatokból azonban kiderül, hogy Magyarországon ez is fejlődésnek tekinthető, hiszen 2018-ban még csak 8,313 százalék volt ez az arány, aminél csak Máltán mértek kisebb részesedést, 7,661 százalékot. Magyarországon 2017-ben 7,522 százalékot, 2016-ban 7,292 százalékot, 2015-ben 7,341 százalékot, 2013-ban 6,6 százalékot tett ki az elektromosáram-fogyasztásban a megújulók részaránya. Térképen feltüntetve így festettek a 2018-as megújuló-részarányok:

Érdekes azonban, hogy 2009-ben (6,958 százalék) és 2010-ben (7,103 százalék) számszerűleg nagyobb volt a megújulók részesedése, mint a 2010-es évek elején, amivel nemzetközi összehasonlításban is jobban szerepelt Magyarország: 2009-ben Ciprus, Málta és Luxemburg mellett az Egyesült Királyságot, Csehországot, Belgiumot, Észtországot, Litvániát és Lengyelországot is „vertük” ezen a téren, 2010-ben azonban a mostani három sereghajtó állam mellett már csak Lengyelország volt mögöttünk, úgy látszik, a válság idején (és azóta is) kevés befektetés irányul a megújulószektorba.

Szűk egy éve írtunk arról az Eurostat adatai alapján, hogy a teljes energiafogyasztást tekintve (tehát nem csak a villamos energiát) Magyarországon 2015-ben volt a maximumon a megújulók részaránya, 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban is csökkenést mutattak a számok. 2018-ban a teljes energiafogyasztás 12,5 százalékát fedezték megújuló energiaforrások, ez nagyon közel volt a 2020-ra vállalt, nem túl ambiciózus, 13 százalékos magyar célhoz.

Máltán gyorsabb volt a fejlődés az elmúlt évtizedben: 2010-ben még kevesebb mint fél ezrelék alatt volt a megújulók aránya az áramfogyasztásban. Igaz, hogy Máltának nincs atomerőműve, Magyarországnak viszont igen, ami a bruttó hazai villamosenergia-előállítás felét biztosítja, és a következőképp részesül a teljes energiatortából:

Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Magyarországon a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál, ahogy az OECD 2018-as országjelentésében megállapította. Ez azt jelenti, hogy nem a nap- vagy a szélenergia számít meghatározó megújulónak, hanem az energiafűtől az erdészeti hulladékon (például a brikettált forgácson) át a közerdőkből kivágott szociális tűzifáig terjedő fűtőanyagok.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: