A Microsoft a szupergyors új laptopjaival a MacBook babérjaira tör, miközben már az agyunkra sem lesz szükség a Windows használata közben: a Recall minden kattintást és képernyőképet megjegyez, a Paint pedig helyettünk rajzol.
Miközben hétpecsétes titok, hogy pontosan hogyan működik a ChatGPT vagy a Google Bard, a Meta és sok startup nyílt forráskódú nyelvi modelleket fejleszt, hogy senki ne sajátíthassa ki a gépi intelligenciát. Vajon a nyílt vagy a zárt AI-rendszereké a jövő?
Évi 3 milliárd dollártól esne el a Google, ha a világ második legnépszerűbb mobilgyártója a Microsoft AI-chatbottal felturbózott termékét léptetné elő androidos készülékeinek alapértelmezett keresőmotorjává.
Rendesen odaszúrt a Google-nek a Microsoft a ChatGPT-vel felturbózott Bing és Edge bemutató eseményén. Milyen lesz az új jövő, amelyben a kereső nem linkeket tálal, hanem a chatbot által generált szöveget?
Válaszol a kérdéseidre, megjelöli a forrásait, visszakérdez – és a hírek szerint heteken belül elérhetővé válik. A Google közben pánikol, kapkodva adhatják ki a konkurenciát.
Egyszerű kérdések, emberi válaszok – ezt ígéri a Microsoft, amely két hónapon belül beépítené keresőmotorjába, a Bingbe a mesterséges intelligenciát használó chatbotok képességeit.
Nem a Bing pillanatnyi zavaráról van szó, hanem a hírek szerint az egyik szolgáltatóhoz egyenesen a kínai kormánytól jött az utasítás, hogy a Microsoft keresőjét „illegális tartalom” miatt blokkolni kell.
Leibniz és Voltaire nyomán adódik a kérdés, amire a válasz nem is olyan egyszerű. A Google egy forradalmi ötletre épített erős üzleti modellt, és ennek köszönhetően máig egy 1996-ban írt, és azóta foltozgatott algoritmus irányítja az életünket.