A világ legrégebbi borostyánjára bukkantak Kínában
A széntelérből előkerült maradványok nagyjából 385 millió évesek, ami azt is jelenti, hogy a növények korábban voltak képesek gyantát termelni, mint eddig hitték.
A széntelérből előkerült maradványok nagyjából 385 millió évesek, ami azt is jelenti, hogy a növények korábban voltak képesek gyantát termelni, mint eddig hitték.
A tudomány számára eddig ismeretlen szárazföldi csigák 99 millió éve estek a borostyán fogságába, a kivételes épségben megőrződött maradványok fontos új adatokkal szolgálnak a csigák korai evolúciójáról.
Ez mindössze a harmadik fosszilis medveállatka, amit valaha találtak. A szélsőséges környezetben is túlélni képes, apró állatra először azt hitték, hogy egy repedés a borostyánkőben, de szerencsére tovább vizsgálták a leletet.
A Mianmarban feltárt leletek arra utalnak, hogy a Lagonomegopidae családba tartozó egyedek a kikelésük után is gondoskodtak az utódaikról.
Az Aphelicophontes danjuddit a borostyán olyan épségben őrizhette meg, hogy még a nemi szervei is fennmaradtak, ez alapján jöttek rá, hogy egy eddig ismeretlen faj tagja. A lelet kiváló állapotban maradt fenn, a felfedezéshez az is kellett, hogy a kettévágott fosszília két felét ismét egyesítsék.