A genitáliái alapján azonosítottak egy 50 millió évvel ezelőtt élt rovart

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Szenzációs állapotban megőrződött ősi rovarfajt azonosítottak az Illinois-i Egyetem kutatói, az erről szóló tanulmányukat kedden publikálták a Papers in Paleontology című szaklapban. Az Aphelicophontes danjuddi 50 millió évvel ezelőtt került a gyanta fogságába, és már csak azért is ritka leletnek számít, mert összesen nagyjából ötven rablópoloska-faj fosszilis maradványait tárták fel, ami nem sok ahhoz képest, hogy még ma is több mint hétezer azonosított fajuk él a Földön.

A fosszílián tisztán kivehető a rovar nemi szerve is: ez nem valamilyen perverz kíváncsiság miatt fontos, hanem azért, mert Daniel Swanson, a tanulmány vezető szerzője többek között ez alapján állapította meg, hogy eddig ismeretlen fajról van szó. A lelet Coloradóban került elő, a borostyán két fele pedig két különböző gyűjtőhöz került. Egyikük, Yinan Wang gyanút fogott, hogy valami különlegeset őrizhet, ezért kereste fel az Illinois-i Egyetemet. A gyűjtő az egyetemnek ajándékozta a fosszíliát, az ő példáját követve pedig a másik fél tulajdonosa, Dan Judd is felajánlotta a saját darabját – így róla is nevezték el az új fajt.

A fosszília két feleFotó: Paleontological Association

Ritka lelet

Dena Smith, a Boulderi Egyetem paleontológusa szerint nagyon ritka leletről van szó: amellett, hogy ez a világ legszebben megőrződött rablópoloska-fosszíliája, a rovar tanulmányozása sokat elárulhat az ötvenmillió évvel ezelőtti ökoszisztémáról. Smith szerint ugyanerről a lelőhelyről kerültek elő 2019-ben egy Psittacopes névre keresztelt madár maradványai, amelynek a csőre kifejezetten a fák kérgén élő rovarok felcsipegetéséhez alkalmazkodott, így könnyen lehet, hogy ez a rablópoloska is az étrendje részét képezte. 

Miután az Aphelicophontes danjuddiból mindeddig egyetlen példány került elő, az entomológusok nem tudják, hogyan nézhettek ki a faj nőstényei. A ma élő rablópoloskafajok alapján valószínű, hogy a nőstények valamivel nagyobbak lehettek, mint a hímek. Katy Estes-Smargiassi, a Drexel Egyetem paleontológusa szerint ez már csak azért is valószínű, mert ötvenmillió év a rovarvilágban nem számít túl hosszú időnek, az pedig, hogy az újonnan azonosított faj mennyire hasonlít a mostani rablópoloskákra, sokat elárul a mai rokonairól is. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: