Jó lenne eljutni oda, hogy a nők, a női politikusok esetében ne a nemük legyen fontos. De ez csak akkor lesz így, ha megszokottá válik, hogy vannak női vezetők, és az ő időnkénti bukásukat nem az egész női nem bukásának tudjuk be.
Az #allmalepanel arra a jelenségre utal, amikor kizárólag férfiak vesznek részt egy nyilvános fórumon – néha még akkor is, amikor a nők jogairól van szó. Mi ezzel a baj, és mi a megoldás?
Válság teremti Magyarországon a női cégvezetőket: 2020-ra is nagyot nőtt az arányuk a férfiakhoz képest. A nők politikai képviselete azonban továbbra is csapnivaló, uniós szinten hátul kullogunk, a nők fizetése pedig továbbra is 18,2 százalékkal alacsonyabb az azonos pozícióban dolgozó férfiakénál.
Ha átláthatóbbá válnak a fizetések, csökkennek a nemek közötti különbségek, főleg azért, mert a férfiak fizetése és az átlagos fizetés is lassabban nő, állapította meg egy kanadai és egy dán tanulmány.
A társadalomtudományok közül a közgazdaságtanban van a legkevesebb női egyetemi kutató, ráadásul sokan el is hagyják a pályát, miközben a szexuális zaklatás hétköznapinak számít, csak a katonanőket zaklatják többet, mint a tudósokat.
Legyenek kvóták Magyarországon, hogy több nő kapjon helyet a döntéshozatalban és a képviselő-testületekben? Az 1998-2014-es trenddel számolva talán a 2034-es választásokra érjük el a mágikus 40 százalékos női arányt.