Magyarországon a legkisebb a női parlamenti képviselők aránya az EU-ban

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A nők helyzetéről szóló többféle statisztikával vezette fel a nemzetközi nőnapot az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Aki követi a nők helyzetéről szóló nemzetközi jelentéseket – amikben Magyarország rendre az utolsók között végez nemcsak Európában, hanem a Közép-Ázsiát is magában foglaló nagyobb régión belül is –, nem éri meglepetésként, hogy Magyarországon a legkisebb az Országgyűlésben a képviselőnők aránya az unióban. A csapnivaló pontszámok legfőbb oka ugyanis mindig a nők gyenge magyarországi politikai képviseletében volt keresendő.

A friss, 2020-as adatokat vizsgáló eurostatos kimutatásban Máltával együtt végeztünk az utolsó helyen, mindkét országban 13 százalékot tesz ki a női képviselők aránya. A részletes adatokból azonban kiderül, hogy a 13 százalék Magyarország esetében 12,6, Máltán pedig 13,4 százalékot jelent. 

Forrás: Eurostat

Óriási progresszió

Az idősoros adatok megmutatják továbbá, hogy Magyarországon a 12,6 százalékos arány jelentős fejlődésnek tekinthető, és a 2018-as parlamenti ciklus hozadéka. A 2014-ben kezdődő ciklusban még mindössze 10,1 százalékot tett ki az arányuk az Országgyűlésben, a 2010-esben pedig 8,8 százalékkal kezdődött, és 2013-ra a 9,4 százalékot érte el a nők aránya a parlamenti képviselők körében. A 2006-2010-es korszakban a női képviselők aránya 10,1-től 11,2 százalékig terjedt. Az európai progresszióra jellemző, hogy 2007-től 2009-ig ez még nem a legkisebb, hanem csak a negyedik-ötödik legkisebb arány volt az unióban.

Az unión kívüli monarchia, a 38 ezer lakosú Liechtenstein parlamentjében még a magyarországinál is kevesebb nőt találni, arányuk 12 százalék. 

Nincs ország az Európai Unióban, ahol elérné az 50 százalékot a női képviselők aránya. Ahogy sejteni lehet, Svédország áll ehhez a legközelebb, 49,6 százalékkal, majd Finnország, Belgium, Spanyolország és az unión kívüli Norvégia következik 40 százalék fölötti értékekkel. Az uniós átlag 33 százalék.

Nők a kormányban

Varga Katalin igazságügyi, Novák Katalin családügyi és Mager Andrea tárca nélküli miniszternek köszönhetően a nők kormányzati aránya már nem olyan kedvezőtlen Magyarországon, mint a parlamenti. Nálunk az arány 3 a 15-ből, tehát a kormánytagok kereken 20 százalékát teszik ki a nők, ami hátulról az ötödik helyre volt elég az EU-ban, Málta, Görögország, Észtország és Románia után. Az uniós átlag itt is 33 százalék.

Finnországban, Ausztriában, Svédországban és Franciaországban a kormánytagok többsége, Belgiumban a kormánytagok fele nő. Ezek közül Finnország az egyetlen, ahol a miniszterelnök (illetve egyéb tisztségű legfőbb vezető) is nő: Sanna Marin 2019 óta vezeti a finn kormányt.

Forrás: Eurostat

Női cégvezetők

Miközben a magyar politikában nemigen rúgnak labdába női vezetők, a cégeknél a női menedzserek aránya növekszik, sőt az Eurostat 2020 harmadik negyedévét vizsgáló adatai szerint Magyarországon 42 százalékot tesz ki az arányuk, ami az EU-n belül dobogós helyet jelent.

Ebből a szempontból érdekes módon kelet-európai államok vezetik az uniós rangsort: Lettország, Lengyelország, majd holtversenyben Bulgária, Magyarország, Szlovénia és Svédország. A skála másik végén Horvátország áll, ahol a cégvezetők negyedét sem teszik ki a nők, utána Hollandia, Ciprus, majd a notórius Málta következik. Az uniós arány a szokásos egyharmad körüli.

Forrás: Eurostat

Válság termi itthon a női vezetőket

Magyarországon a részletes idősoros adatok szerint már az EU-csatlakozás idején is megközelítette a mai uniós átlagot a női vezetők részaránya. (Minden évben a harmadik negyedéves adatot vizsgáltuk.)

  • 2004-ben a menedzserek 33,4 százaléka, 2005-ben 34,5 százalékuk volt nő.
  • A válság éveiben, 2009-ben, 2010-ben, 2011-ben, majd 2012-ben apránként nőtt a nők aránya az egyébként a krízis miatt erősen megcsappant menedzseri rétegben: 36,2, 37, 39,5, majd 39,6 százalékra.
  • Az utóbbi évekhez képest 2020-ra (ismét válság van!) nőtt hirtelen 42,2 százalékra a női cégvezetők aránya. 2019-ben még 38,5, 2018-ban és 2017-ben 39,7, 2016-ban pedig 38,5 százalék volt az arányuk.

Tudjuk, hogy Magyarországon a férfiakhoz képest kevés nő dolgozik (a 20-64 éves férfiak 83,6, a nők 67,4 százaléka dolgozott 2020 harmadik negyedévében) – ehhez mérve tehát elfogadható a női menedzserek relatíve nagy aránya. Az EU egészét tekintve viszont a munkavállalók 46 százaléka nő, és ehhez képest csak minden harmadik cégvezető kerül ki közülük.

Ahol a nők teszik ki a munkavállalók oroszlánrészét

A rendszerint alulfizetett, túldolgoztatott, de nagy felelősséget vállaló egészségügyi dolgozók körében EU-szerte felülreprezentáltak a nők. Magyarországon az egészségügyi dolgozók 80 százaléka nő, az uniós átlag 78 százalék.  Ez a réteg dolgozik a frontvonalban a világjárvány idején, a legnagyobb kockázatot viselve. Az Eurostat ebben a kategóriában tartja számon az orvosokat és ápolókat, a szülésznőket és házi gondozókat is.

A legkevesebb férfi a balti államokban, a legtöbb pedig a földközi-tengeri országokban dolgozik az egészségügyben.

Forrás: Eurostat

Női-férfi fizetéskülönbségek

Végül az uniós statisztikusok megnézték azt is, hogyan alakult 2019-ben az azonos pozícióban dolgozó nők és férfiak fizetései közötti különbség, a gender pay gap bruttó órabérben mérve.

Ebből a szempontból Magyarországnak nincs büszkélkedni valója, a magyar nők átlagosan 18,2 százalékkal kevesebb pénzért dolgoznak, mint hasonló tudású, tapasztalatú férfi társaik. 

Forrás: Eurostat

Ez a tagállamok sorában hátulról a hetedik, Németország és Ausztria is azok közé az országok közé tartozik, ahol ennél is kedvezőtlenebb a helyzet. Az uniós átlag 14,1 százalék, a skála másik végén Luxemburgot, Romániát, Olaszországot és Belgiumot találjuk.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: