A hulladékgazdálkodás forradalma már nemcsak a környezetterhelés csökkentése, hanem az Európát fenyegető energiaválság miatt is az évtized egyik legfontosabb ügye. Az EU-ban 2030-ig a tízszeresére kell növelni a biometán-termelést, és erre a magyar üzemeknek is fel kell készülniük, a hulladékok minél hatékonyabb újrahasznosítása mellett.
A villamos energia sajátossága, hogy pontosan ugyanakkor kell előállítani, amikor elfogyasztják. A rendszer egyensúlyát alaposan felboríthatják az időjárásfüggő nap- és szélerőművek, ezért is nőtt meg a kereslet a szabályozási szolgáltatások iránt – a központokban kisebb termelőegységeket kapcsolnak össze, hogy virtuális erőműként léphessenek a piacra.
Bill Gates cége környezetbarát atomreaktorokkal segítené a nap- és szélerőműveket kedvezőtlen időjárás esetén, de Elon Musk szerint az óriási akkumulátorok megoldják majd az energiatárolást. Kutatók szerint egyébként sem fér meg egymás mellett a nukleáris energia és a megújulók, és rosszul járnak azok az országok, amelyek atomenergiába fektetnek.
Korábban azt jósolták, hogy legelőbb 2050-re válhat szénsemlegessé az amerikai elektromos hálózat, de olyan ütemben csökken a megújulók ára, hogy ha a szándék megvan, ez sokkal gyorsabban megvalósulhat, miközben a villany ára sem nőne.
Egy generátorral egyetlen esőcseppből annyi energiát lehetne előállítani, amennyi 100 LED-lámpa működtetéséhez is elég.
Az idei nyár megmutatta, milyen fontos az energia és a víz közötti kapocs: több európai atomerőmű reaktorát le kellett állítani, mert a kiszáradt és felmelegedett folyók már nem tudtak hűtővízként szolgálni. És a helyzet csak fokozódik.