A megújuló energia már 2025-ben átveheti a vezetést a széntől
Minden eddiginél nagyobb növekedést jósol a megújuló energiaforrások következő öt éven belüli terjedésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amelynek kedden kiadott jelentése szerint 76 százalékkal több új megújuló forrás épül ki 2027-ig, mint azt két éve becsülték. Így 2022 és 2027 között 2400 gigawattal bővülhet a rendelkezésre álló megújulóenergia-kapacitás, ami körülbelül Kína teljes áramtermelési kapacitásának felel meg.
AZ IEA szerint az Oroszország ukrajnai inváziója által kiváltott globális energiaválság olyan lehetőséget teremtett a tiszta energia terjedésére, mint amilyen még soha sem volt. A fosszilis tüzelőanyagok ellátásának felborulása megmutatta az országoknak a belföldön, megújulókból termelt áram előnyeit az energiabiztonság szempontjából, ami több országot arra sarkallt, hogy megerősítse a zöld energiaforrásokat támogató politikáját. A fosszilis anyagok magas világpiaci ára ráadásul tovább növelte a nap- és a szélenergia versenyképességét.
A jelentés alapján mostantól nem kérdés, hogy az áram termelését megújuló forrásokból kívánja biztosítani a világ; a következő öt évben a globális villamosenergia-termelői kapacitás bővítésének 90 százalékát megújulókkal tervezik megvalósítani. Ezt az IEA szerint a legnagyobb piacok változtatásainak köszönhetjük: Kína az új ötéves tervvel, az Európai Unió a REPowerEU tervvel, míg az Egyesült Államok az inflációcsökkentési törvénynek nevezett klímavédelmi csomaggal tett nagy lépést a fosszilis forrásokra alapozott világrend felszámolása felé.
A villamosenergia-termelés átalakulása már 2025-ben elérhet egy fontos mérföldkövet, az IEA becslései ugyanis ekkorra teszik annak az időpontját, amikor már nem a szén lesz az áram legnagyobb forrása, hanem a megújulók. Míg az energiamixben 2027-ig minden más forrás (szén, olaj, földgáz, atomenergia) aránya csökken, a nap- és a szélenergiáé több mint a duplájára nő majd, így csak ez a két forrás a globális áramtermelés 20 százalékáért felelhet öt év múlva. Más megújuló források, így a víz-, a bio- vagy a geotermikus energia aránya továbbra is viszonylag alacsony marad, de ezeknek is fontos szerepük lesz a nap- és szélenergia a globális villamosenergia-rendszerekbe való integrálásában.
A globálisan telepített napenergia-kapacitás közel a háromszorosára, nagyjából 1500 gigawattal nő a következő öt évben, amivel 2026-ra a földgáz, 2027-re pedig a szén szerepét is átveszi a legfontosabb áramtermelésre használt energiaforrások között. A szélenergia globális kapacitása eközben majdnem a duplájára bővül, 570 gigawattnyi szárazföldi és folyamatosan növekvő tengeri szélenergia-kapacitással, de ezek a projektek csak a vizsgált időszak végére érnek be igazán, elsősorban a hosszas szélerőmű-engedélyezési folyamatok és a villamosenergia-hálózati infrastruktúra lassú fejlesztése miatt.
Európát akkor érte az energiaválság, amikor az uniós zöld átállási terv, az Irány az 55%! (Fit for 55) keretében már amúgy is ambiciózus célokat fogalmazott meg a megújulók bővítéséről. A februári ukrajnai orosz invázió azonban még tovább motiválta az EU-t az orosz gáztól való elszakadásra, így májusban bemutatták a REPowerEU tervet, amely a korábbi 40-ről 45 százalékra emelte a megújulók 2030-ig elérni kívánt arányát az energiamixben.
Ennek megfelelően több európai országban alkottak olyan politikákat, amelyek elősegítik a megújulóenergia-kapacitás bővítését, így az az IEA becslése szerint 2027-ig megduplázódhat. Ez a tavalyi jelentés becsléseihez képest 30 százalékkal nagyobb bővülést jelent uniós szinten, de Németországban 50, Spanyolországban pedig 60 százalékkal nagyobb kapacitásbővítés várható, mint egy évvel ezelőtt. Ezek az országok elsősorban a nap- és szélenergia-projektek engedélyezését könnyítették meg, míg a spanyolok a villamosenergia-hálózat kapacitását is bővítették.
Mindezek ellenére az uniós tagállamokban jelenleg érvényben lévő energiapolitikák nem vetítik előre a REPowerEU által megfogalmazott célok elérését. A terv szerint 2030-ra az európai áram 69 százalékát megújuló forrásokból kellene termelni, de az ehhez szükséges kapacitás eléréséhez 30 százalékkal nagyobb éves növekedést kellene elérni a naperőművek telepítésében, míg a szélerőművek éves kapacitásbővítésének mértékét meg kellene duplázni.
A napelemgyártásba irányuló befektetések terén Kína még mindig verhetetlen (2022 és 2027 között 90 milliárd dollár), de az elkövetkező öt évben 90-ről 75 százalékra csökkenhet a részaránya a globális napelemgyártási kapacitásból. Kína új, 14. ötéves tervében is nagy hangsúlyt fektettek a megújuló energiára, a piaci reformnak köszönhetően pedig a legtöbb tartományban olcsóbb a megújulók által termelt áram, mint a szénből származó, ami tovább hajtja a gyors átalakulást. A becslések szerint így Kína már öt évvel a 2030-as vállalása előtt teljesítheti az 1200 gigawatt szél- és napenergia-kapacitás telepítését.
Nagyot nőttek az USA és India napelemgyártási beruházásai is, a következő öt évben 25 milliárd dollárt fordíthatnak erre a célra, ami az előző ötéves periódushoz képest hétszeres növekedést jelent.
A legnagyobb arányú növekedést a hidrogén előállítására szánt megújulóenergia-kapacitásban lehet majd látni, ami öt év alatt a százszorosára nő 2027-ig. Az összes kontinens 25 országában megfogalmazott célok és elfogadott politikák alapján 50 gigawatt szél- és napenergia-kapacitást fordítanak majd hidrogéntermelésre, amiből szintén Kína veszi majd ki a legnagyobb részt, de Ausztrália, Chile és az Egyesült Államok is igyekszik a hidrogén-ökoszisztéma élére állni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
