A felmelegedés miatt csökkenő vízkészlet komoly veszélybe sodorja az energiaellátást Európában
Amikor a klímaváltozás okozta vízhiányról esik szó, leginkább az ivóvízre és a mezőgazdaságban felhasznált vízre szokás figyelni, miközben az energiaipar is komoly haszonélvezője a Föld vízkészletének. A Magyarországon nem számottevő vízenergia mellett az fűtő- és üzemanyagok előállításában, valamint a hőerőművek és az atomerőművek hűtésénél is nagy szükség van a vízre.
Nem is kell a jövőbe látni ahhoz, hogy kiderüljön, milyen károkat tudnak okozni a hőhullámok és a hosszú, száraz időszakok az energiatermelésben: a legnagyobb atomenergia-felhasználó Franciaországban és Németországban is reaktorokat kellett leállítani azért, mert a kánikulában felmelegedett folyók nem tudtak hűtővízként szolgálni a rájuk támaszkodó erőműveknek, miközben a légkondicionálók miatt éppen ilyenkor a legnagyobb a lakosság energiaigénye.
Az európai erőművek kóstolgatják a klímaváltozást
A 2019-es nyár Európa sok más területéhez hasonlóan Franciaországban is rekordmeleget hozott: a 2003-ban felállított 44,1 Celsius-fokos csúcsot majdnem két egész fokkal döntötte meg a kánikula június 28-i tetőzése, amikor 46 fokot mértek a dél-franciaországi Vérargues-ban. A szárazság miatt több folyó is a teljes kiapadás szélére került, így a megmaradt vízmennyiség felhasználásáért folyó harc tovább fokozódott – több önkormányzat is panaszt tett arra, hogy a többségében állami tulajdonú áramszolgáltató, az Electricité de France (EDF) az erőműveire sajátítja ki a folyóvizeket, az ivóvíz-előállítás, a mezőgazdaság vagy a turizmus kárára.
Az EDF adatai szerint a második nagy hőhullám idején, július végén 5,2 gigawattal, vagyis 8 százalékkal kevesebb áramot termeltek Franciaország atomerőművei, mivel két reaktor használhatatlanná vált, további hat termelését pedig korlátozni kellett a hűtővízhiány miatt. Bugey, Saint-Alban és Tricastin atomerőműveinek működését a Rhône alacsony vízhozama és magas hőmérséklete hátráltatta, a golfechi erőmű két reaktorát pedig a Garonne folyó felmelegedése miatt kellett leállítani. Németországban ugyanekkor két napra be kellett zárni Grohnde nukleáris erőművét, a Weser folyó emelkedő hőmérséklete miatt.
Azért is különösen tanulságos a francia helyzet, mert Franciaország messze a világ legnagyobb atomenergia-felhasználója, az áramtermelés forrásainak arányait tekintve: 71,7 százalékban támaszkodik a nukleáris energiára, míg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 2018-as listáján második helyen szereplő Szlovákia már csak 55 százalékban.
Kevesebb szén, kevesebb víz, de még így is sok
„A klímamodellek azt sugallják, hogy a 2019 nyarán tapasztalt jelenségek egyre gyakoribbak és keményebbek lesznek. A vízhiányt egész Európa megérzi majd, legalább 90 millió embert érint majd a földrészen, és nemcsak a mediterrán területeken, de olyan országokban is, mint Lengyelország, Csehország vagy Németország. Több áradással és aszállyal, magasabb vízhőmérsékletekkel, valamint a folyók vízhozamának ingadozásával is számolnunk kell. Ezek a hő- és atomerőművek hűtésére és a vízerőművek működésére is hatással lesznek” – mondta Giovanni Bidoglio az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) vízkutatója.
A JRC idén júniusban adta ki a Water-Energy Nexus című jelentését, amelyben az Európai Unió vízügyeinek és energiaszektorainak áttekintése mellett azok fenntarthatóságáról és a felmerülő problémákra adható válaszokról is értekeztek a szerzők.
A központ javaslatai között technológiai megoldások is szerepelnek, amelyek segíthetnek csökkenteni az energiarendszer vízszükségletét. A jelentés egyértelmű üzenete, hogy a megújulók szerepének növelése létfontosságú, a szén- és atomerőművek kárára. Az uniós energiarendszer dekarbonizációs stratégiája szerint 2050-re jelentősen csökkenne a vízszükséglet, de a rendszerben még így is a szén- és atomerőművek felelnének a vízfelhasználás 50 százalékáért.
A szél- és naperőművek favorizálása mellett olyan javaslatokat tartalmaz a jelentés, mint a megújulók által táplált sótalanító üzemekre való támaszkodás az édesvízkészlet növelésében, vagy az olyan víz- és energiatakarékos technológiák használata, mint a levegőalapú hűtőrendszerek vagy az okosmérők. Az ilyen megoldásokkal történő energiahatékonyság-növelést és zöldülést szabályozói és politikai eszközökkel igyekszik átverni az európai szereplőkön az EU.
Az Európai Bizottság szerint a kontinens energiaszektorának édesvízigénye jelenleg évi 74 milliárd köbméter, ami 2050-re, az energiarendszer dekarbonizációjával 38 százalékkal csökkenthető. A vízhiány és a vizek szennyezettsége több milliárd eurós kárt okoz évente az energiaipar olyan szektorainak, mint a szénbányászat vagy az elektromosáram-termelés. A Carbon Disclosure Project (CDP) 2018-as vízjelentése szerint világszerte 25,5 milliárd eurónak megfelelő összegtől esnek el ezek a szereplők – az EU nagyjából a globális vízkivétel 12 százalékáért felel.
Pakson is a hőmérsékleti határon táncolnak
Az, hogy az uniós stratégia szerint 74-ről 46 milliárd köbméterre csökken az EU energiarendszerének vízigénye 2050-ig, nem jelenti azt, hogy regionális szinten nem lesznek kritikus helyzetek a megmaradt szén- és atomerőművek esetében – a jelentés szerint a mediterrán területeken kívül Franciaország, Bulgária és Románia mellett Magyarországon jelent majd nagy gondot a vízhiány az energiaiparban.
Pakson az idei és a tavalyi nyáron is veszélybe került az atomerőmű működése, mivel a környezetvédelmi előírások szerint a hűtővízcsatorna torkolatától számított 500 méteres távolságban a Duna vízhőmérséklete nem haladhatja meg a 30 Celsius-fokot. Ezt onnantól kell folyamatosan ellenőrizni, hogy a Duna átlépi a 25 fokos határértéket, majd a felhasznált hűtővízzel való keveredés után, a 30 fok elérésével 0,1 fokonként 20 megawattal kell csökkenteni az erőmű teljesítményét, amíg vissza nem esik a meghatározott hőmérsékleti határérték alá a Duna vize.
2018 júliusa és augusztusa között csaknem egy hónapig volt 25, sokszor 26 fok fölött a Duna vize Paksnál, idén pedig augusztus elején mértek 26,2 Celsius-fokig emelkedő hőmérsékletet a folyóban. A paksi erőmű hivatalos közlése szerint tavaly 29,8 fok volt a legmagasabb mért érték az 500 méteres pontnál, így épp elkerülték, hogy le kelljen állítani az ország áramtermelésének több mint 50 százalékáért felelő létesítményt. Az idei hőmérséklet-emelkedéssel kapcsolatban már nem is adtak tájékoztatást Paksról.
A World Resource Institute augusztusi jelentése szerint Magyarország a világ 16. legfenyegetettebb országa az aszályok várható gyakoriságát tekintve, ami nemcsak a víztározók készleteit merítheti ki, de a Duna vízállását és vízhozamát csökkentve a folyó gyors felmelegedését is elősegíti, ezzel például a paksi atomerőmű hűtését is veszélyezteti.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
