Az USA 15 éven belül szinte teljesen zöldáramra tudna váltani, ha akarna

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Bár korábbi becslések azt jósolták, hogy 2050-ig lehetetlen lenne szénsemlegessé varázsolni az amerikai áramhálózatot, vagy ha ezt megtennék, azzal jóval emelkedne a villany ára, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói szerint az elmúlt években olyan szinten csökkent a szél-, nap- és akkumulátoros energia költsége, hogy akár 15 éven belül 90 százalékban zöldáram láthatja el a háztartásokat, áremelkedés nélkül.

„Meg akartuk nézni, hogy milyen gyorsan tudnánk lecserélni a létező, szennyező áramtermelést olyan szénsemleges alternatívára, amellyel a villanyszámlákon szereplő összeg sem emelkedne. Nem számítottam arra, hogy 2035-re ez 90 százalékban megvalósulhat” – mondta Sonia Aggarwal, a tanulmányt szakmailag ellenőrző energiaszakértő.

Az elmúlt tíz évben a háztartási napenergia ára 82 százalékkal csökkent, a szárazföldi szélenergiáért pedig 39 százalékkal kell kevesebbet fizetni – állapította meg a nemzetközi megújulóenergia-ügynökség (IRENA) jelentése. Aggarwal szerint sokan arra számítottak, hogy az árcsökkenés idővel megáll egy szinten, ehelyett az történt, amit a számítógépes csipek világában a Moore-törvény jellemez: „folyamatos költségcsökkenést tapasztaltunk.”

Napelemek és szélerőművek a kaliforniai Palm SpringsbenFotó: KEVORK DJANSEZIAN/AFP

A friss tanulmány szerint az Egyesült Államok a klímacselekvések szempontjából fontos 2030-as évre 70 százalékban tudna megújuló energiaforrásokból származó áramot szolgáltani, ezzel 18 százalékkal csökkentve a káros kibocsátásokat. Ha 2035-re sikerülne a 90 százalékos célt elérni (a maradék 10 százalékot földgázzal pótolnák, amennyiben a megújulók időszakosan nem termelnének elég áramot), azzal már 27 százalékkal lenne csökkenthető a kibocsátás, végül technológiai innovációkkal 2045-re lehetne elérni, hogy a teljes villamosenergia-hálózatot megújulókból lássák el.

Ha kizárólag piaci alapon történne a folyamat, a megújulók akár már éveken belül költséghatékonyabbá válhatnak a szénerőműveknél, de a tanulmány szerint a szövetségi politikának kell közbelépnie, hogy ez minél előbb megvalósulhasson. Ha a fent vázolt, 2045-ig tartó ütemtervet sikerülne elfogadtatni, az Aggarwal szerint „jelzésértékű lenne a piac számára, és biztosítaná, hogy az érintett ágazatok, az államok és a közművek tisztában legyenek a zöld forrásokra váltás menetével.”

A szakértők szerint a megújulók nagyobb arányú hálózatra kapcsolása akár abban a pillanatban elkezdődhet, amikor a kormány úgy dönt, hogy a koronavírus-válságból való kilábalás elősegítése érdekében nagy infrastruktúra-beruházásokba kezd – a tanulmány szerint a megújuló erőművek évente 570 ezer új állást jelentenének az Egyesült Államokban.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: