Bár korábbi becslések azt jósolták, hogy 2050-ig lehetetlen lenne szénsemlegessé varázsolni az amerikai áramhálózatot, vagy ha ezt megtennék, azzal jóval emelkedne a villany ára, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) kutatói szerint az elmúlt években olyan szinten csökkent a szél-, nap- és akkumulátoros energia költsége, hogy akár 15 éven belül 90 százalékban zöldáram láthatja el a háztartásokat, áremelkedés nélkül.

„Meg akartuk nézni, hogy milyen gyorsan tudnánk lecserélni a létező, szennyező áramtermelést olyan szénsemleges alternatívára, amellyel a villanyszámlákon szereplő összeg sem emelkedne. Nem számítottam arra, hogy 2035-re ez 90 százalékban megvalósulhat” – mondta Sonia Aggarwal, a tanulmányt szakmailag ellenőrző energiaszakértő.

Az elmúlt tíz évben a háztartási napenergia ára 82 százalékkal csökkent, a szárazföldi szélenergiáért pedig 39 százalékkal kell kevesebbet fizetni – állapította meg a nemzetközi megújulóenergia-ügynökség (IRENA) jelentése. Aggarwal szerint sokan arra számítottak, hogy az árcsökkenés idővel megáll egy szinten, ehelyett az történt, amit a számítógépes csipek világában a Moore-törvény jellemez: „folyamatos költségcsökkenést tapasztaltunk.”

A friss tanulmány szerint az Egyesült Államok a klímacselekvések szempontjából fontos 2030-as évre 70 százalékban tudna megújuló energiaforrásokból származó áramot szolgáltani, ezzel 18 százalékkal csökkentve a káros kibocsátásokat. Ha 2035-re sikerülne a 90 százalékos célt elérni (a maradék 10 százalékot földgázzal pótolnák, amennyiben a megújulók időszakosan nem termelnének elég áramot), azzal már 27 százalékkal lenne csökkenthető a kibocsátás, végül technológiai innovációkkal 2045-re lehetne elérni, hogy a teljes villamosenergia-hálózatot megújulókból lássák el.

Ha kizárólag piaci alapon történne a folyamat, a megújulók akár már éveken belül költséghatékonyabbá válhatnak a szénerőműveknél, de a tanulmány szerint a szövetségi politikának kell közbelépnie, hogy ez minél előbb megvalósulhasson. Ha a fent vázolt, 2045-ig tartó ütemtervet sikerülne elfogadtatni, az Aggarwal szerint „jelzésértékű lenne a piac számára, és biztosítaná, hogy az érintett ágazatok, az államok és a közművek tisztában legyenek a zöld forrásokra váltás menetével.”

A szakértők szerint a megújulók nagyobb arányú hálózatra kapcsolása akár abban a pillanatban elkezdődhet, amikor a kormány úgy dönt, hogy a koronavírus-válságból való kilábalás elősegítése érdekében nagy infrastruktúra-beruházásokba kezd – a tanulmány szerint a megújuló erőművek évente 570 ezer új állást jelentenének az Egyesült Államokban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A paksi atomenergia árának harmadából termelnek majd áramot napenergiából Los Angelesben

Balázs Zsuzsanna gazdaság 2019. július 16.

Noha a napenergia ellen az egyik leggyakrabban hangoztatott érv, hogy drága, úgy néz ki, Kaliforniában az áram harmadannyiba kerül majd, mint a paksi nukleáris reaktorban előállított áram.

Történelmi fordulat: Amerikában a megújulók lekörözték a széntüzeléses energiatermelést áprilisban

Qubit.hu gazdaság 2019. június 14.

A földgáz üzemű erőművek után a megújuló energiatermelés is megelőzte a szénszektort az USA-ban. A szél-, nap-, víz-, biomassza- és geotermikus erőművek egyre olcsóbban és egyre nagyobb hatásfokkal működnek.

Az olajiparnak ideje szembenéznie azzal, hogy a sorsa a hanyatlás

Rácz Johanna gazdaság 2018. június 15.

Egyszer eljön a pont, amikor az energiaátállás miatt csökkenni kezd az olaj iránti kereslet, és ez jelentősen destabilizálhatja a piacot. Norvégiában 2017 volt az első év, amikor csökkent az olajfogyasztás. Hogyan gondolkodjanak hosszú távon az olajipari vállalatok? És a befektetők?