Magyarországon februárban 0,7 fokkal volt hidegebb a sok éves átlagnál, globális szinten viszont az átlaghőmérséklet 1,59 fokkal alakult magasabban az iparosodást megelőző időszaknál. Eközben a tengeri jég területe is rekordalacsony.
55 százalék esély van arra, hogy 2024 decemberétől az ENSO éghajlati jelenség La Niña fázisa érvényesüljön. Ez várhatóan gyenge, és rövid életű lesz, miközben a globális hőmérséklet még mindig közel jár a tavalyi extrém rekordokhoz.
Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató szerint sokkal tovább kitart a globális forróság a 2023 nyarán kezdődő El Niño nyomán, mint amire a korábbi évtizedek tapasztalatai alapján számítani lehetett.
A modellszámítások szerint a Déli Oszcilláció felmelegedő fázisa a korábban gondoltnál jelentősebb mértékben szabadíthatja fel a világóceánokban tárolódó hőenergiát.
A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb adatai szerint 60 százalék esély van rá, hogy a Déli Oszcilláció meleg periódusa még májusig húzódik, utána semleges időszak várható.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal számításai szerint a Déli Oszcilláció most kezdődő meleg fázisában sorra dőlhetnek a hőmérsékleti csúcsok.