Nyakunkon az El Niño
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) közleménye szerint az emberi eredetű globális felmelegedés hatásait eddig kompenzáló hideg fázis után elkezdődött az óceánok felszíni hőmérsékletét és a légnyomást is meghatározó globális ciklus, a Déli Oszcilláció (ENSO) meleg periódusa.
A La Niñát váltó El Niño ugyan alapvetően az Egyenlítő mentén, a Csendes-óceán középső és keleti területein emeli meg jelentősebben a vízfelszín hőmérsékletét, alapvetően befolyásolja a Föld légköri viszonyait.
A NOAA előrejelzései szerint az El Niño extrém forróságot hoz. Ez Európa körül is 1-2 Celsius-fokkal növelheti a tengerek hőmérsékletét a több évtizedes átlaghoz képest, és vele együtt az egész földrészen melegebb nyárra kell készülni, mint az 1993 és 2016 közötti átlag.
Ahogy korábban írtuk, az El Niño-hatás már májusban megmutatkozott. Az EU éghajlatváltozási szolgáltatása, a Copernicus adatai szerint 2023 májusában a jégmentes tengerek felszíni hőmérséklete és a tenger feletti levegő hőmérséklete is rekordmagas volt, a felszíni légkör átlaghőmérséklete pedig a valaha volt második legmagasabb volt idén májusban, mindössze 0,07 fokkal maradt el a 2020. májusi rekordtól.
Az előrejelzések szerint 2023-ban Magyarországon Európa legnagyobb részéhez hasonlóan fél-egy fokkal lesz melegebb, Spanyolországban és Franciaország déli részén akár 2 fokkal nagyobb hőségre is számíthatnak. Ugyanezekre a területekre az átlagnál több esőt jósolnak, az olaszok, görögök, törökök és az észak-afrikai országok pedig kifejezetten sok, a megszokottnál legalább 50 százalékkal több csapadékra készülhetnek.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
