1000 éve nem volt ilyen erős El Niño

szeptember 2.
tudomány

„Több nagyon erős El Niño eseményt láttunk a 20. század végén és a 21. század elején, de eddig nem tudtuk, hogy ezek mennyire számítanak szokatlannak” – mondta az Ars Technicának Julie Cole, a Michigani Egyetem környezetkutatója, akinek csoportja ezer évre visszamenőleg rekonstruálta a keleti egyenlítői Csendes-óceán felszíni hőmérsékletének változását. Ebből az derült ki, hogy ebben az időszakban az El Niño sosem volt olyan erőteljes, mint most.

A mostani El Niño események „egyáltalán nem úgy néznek ki, mint amit az iparosodást megelőző időszakban látunk – mondta Cole. – Ez izgalmas volt és valójában egy kicsit meglepő”. A Science folyóiratban augusztus végén közölt kutatás arra utalhat, hogy az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés következtében extrémebbé vált az El Niño. Eközben idén nyáron éppen egy várhatóan rekorderősségű El Niño alakult ki, ami történelmi mértékű felmelegedést hozhat.

Az óceánok pólusokon kívüli területeinek felszíni hőmérsékleti anomáliái 2026. augusztus 31-én az 1971-2000 közötti átlaghoz viszonyítva
Fotó: Climate Reanalyzer

Az El Niño–Déli Oszcilláció (ENSO) a trópusi Csendes-óceán rendszeresen ismétlődő természetes éghajlati változékonysága, ami az óceán és a légkör közötti kölcsönhatások következtében alakul ki. Az ENSO meleg fázisa az El Niño, ami a szokottnál magasabb tengerfelszíni hőmérsékleteket eredményez a Csendes-óceán ezen területén, hideg fázisa pedig a La Niña, ami a szokottnál alacsonyabb tengerfelszíni hőmérsékletekkel jár.

Cole és kollégái a Csendes-óceán felszíni hőmérsékletének ezer év alatt történő változását a Galápagos-szigetek környékén gyűjtött fosszílizálódott korallok segítségével rekonstruálták, geokémiai módszerekkel. A kutatók kimutatták, hogy a változékonyság erősödéséért kifejezetten az El Niño fázisok erősödése felel. Hasonló változások nem történtek a középkori meleg időszakban (i. sz. 950-1250 közötti melegebb időszak az Észak-Atlanti-régióban) vagy a kis jégkorszakban (i. sz. 1300-1850 közötti hűvősebb időszak az Észak-Atlanti-régióban).

Olyan klímamodellek segítségével, amik csak a Föld éghajlatára ható természetes tényezőket veszik figyelembe, az üvegházhatású gázok szintjének antropogén növekedését nem, a kutatók kimutatták, hogy a természetes változékonyság nem tudja megmagyarázni az El Niño események erősödését. Így ez szerintük a klímaváltozás számlájára írható.

És hogy milyen következményekkel járhat mindez? Amellett, hogy a jövőbeli El Niño események nagyobb hőmérséklet emelkedéssel járhatnak, szélsőségesebbek lehetnek az ENSO csapadékeloszlást módosító hatásai, nedvesebb nedves fázisokat és szárazabb száraz fázisokat eredményezve.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: