Víz nyomait rejti a valaha megtalált egyik legősibb marsi meteorit
A Teghaza 001-re még 2022-ben bukkantak rá a Szaharában. A 800 grammos meteorit egyedülálló információkkal szolgál az ősi Mars viszonyairól.
A Teghaza 001-re még 2022-ben bukkantak rá a Szaharában. A 800 grammos meteorit egyedülálló információkkal szolgál az ősi Mars viszonyairól.
Jég és vízgőz formájában már korábban is kimutatták a víz jelenlétét, de most kilométerekkel a felszín alatt annyi folyékony vizet észleltek, ami bőven megtöltötte volna a bolygó ősi óceánjait.
A marsi porból legyártott fém nanopálcák a bolygót akár már néhány hónap alatt 30 Celsius-fokkal felmelegíthetik. Ez egy friss kutatás szerint elég lenne ahhoz, hogy néhány helyen folyékony víz jelenjen meg a felszínen.
Kétszer annyi víz szökhet el a Vénusz légköréből, mint eddig gondolták, ami Michael Chaffin bolygókutató szerint azt jelentheti, hogy kétszer annyi is kerül be – becsapódó kisbolygókról, üstökösökről vagy vulkánkitörésekből.
A tó jelentőségét az adja, hogy ha egyszer létrejött a bolygón az élet, nem kizárt, hogy több milliárd évvel később mélyen a felszín alatti, geotermikus hő által fűtött menedékhelyekre húzódott vissza.
Segíthet-e a Vénusz az exobolygók és a földönkívüli élet kutatásában? Szupernóvává válik-e a Betelgeuze csillag? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Egy friss kutatás szerint a törpebolygó nem jeges, hanem forró anyagokból formálódott, így a felszíne alatt húzódó folyékony vízben akár egyedi életformák is kialakulhattak.