Titokzatos tavat rejt a Mars déli jégsapkája
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/6lvVF1TVtMnB6B6Gs-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
Négy évvel ezelőtt olasz kutatók bejelentették, hogy egy tóra bukkantak a Mars déli jégsapkája alatt, de azóta a szenzációs bejelentést több kritika érte. A jégtakaró domborzatának furcsaságai viszont megerősíthetik a folyékony víz jelenlétét - állítja egy múlt héten a Nature Astronomy folyóiratban közölt kutatás.
A vitatott felfedezést 2018-ban publikálták a Science-ben, a Mars Express űrszonda mérései alapján. Ezek a bolygó déli pólusának nagyrészt vízjeget tartalmazó jégtakarója alatt fényes radarvisszaverődéseket mutattak, amiket a kutatók egy gleccser alatti, folyékony víz által létrehozott tóként értelmeztek. Újabb eredményeiket, melyben több tó létezéséről számoltak be, 2021-ben publikálták a Nature Astronomyban.
![A Mars Global Surveyor űrszonda 2000-ben készült felvétele a déli jégsapkáról, amelyet fehér szén-dioxid jég borít A Mars Global Surveyor űrszonda 2000-ben készült felvétele a déli jégsapkáról, amelyet fehér szén-dioxid jég borít](https://assets.4cdn.hu/kraken/7o6hmD8vMJOkRGJus.jpeg)
Az Ultimi Scopuli régióban látottakat más kutatók szerint fémekben gazdag ásványok vagy agyagásványok is létrehozhatják, egyszerűen a jégtakaró alatti anyagok elektromos vezetőképességének megváltoztatásával. A 2021-es tanulmányra szeptember 26-án közölt reakcióban Daniel Lalich, a Cornell Egyetem kutatója és kollégái szén-dioxid-jég, poros vízjég és alapkőzetrétegek által létrehozott interferenciát teszik felelőssé a radarvisszaverődések létrehozásáért. A kutatók szerint az eltérő, egymásra rakódott rétegeket feltételező modelljük jól megmagyarázza a radaros méréseket folyékony víz nélkül is.
![A 2018-ban a Science-ben közölt radaros mérések, amik egy tavat tártak fel az Ultimi Scopuli régióban A 2018-ban a Science-ben közölt radaros mérések, amik egy tavat tártak fel az Ultimi Scopuli régióban](https://assets.4cdn.hu/kraken/7o6jKzRXSPFJUwC2s.png)
A legújabb fejlemény Neil Arnold, a Cambridge-i Egyetem gleccserkutató professzorához és kollégáihoz kötődik, akik a feltételezett tavakat borító jégtakaró (SPLD, South Polar Layered Deposits) domborzatát vizsgálták. A kutatók adataikat a NASA 1997-2006 között a bolygó körül dolgozó Mars Global Surveyor űrszondájától nyerték. A szonda addig példátlan, másfél méteres felbontású kamerával derítette fel a marsi felszín érdekességeit, és megalapozta a 2004-ben a bolygóra érkező Spirit és Opportunity marsjárók sikeres küldetését.
A Földön jellegzetes nyomot hagynak a felszínen a gleccser alatti tavak
A Földön a gleccser alatti tavak gyakoriak, az antarktiszi jégtakarónál eddig közel négyszázat, a grönlandi jégtakarónál pedig több mint ötvenet találtak. A jég és az alapkőzet közé ékelődött víz folyékony tud maradni, mivel a felette elhelyezkedő jég nyomása kissé lecsökkenti olvadáspontját, a geotermikus hő kevésbé veszik el a jégtakaró hőszigetelésének köszönhetően, és a jég folyása által okozott súrlódás további hőt generál.
A Mars pólusai télen még az Antarktiszon valaha mért legalacsonyabb hőmérséklethez képest is 60 fokkal fagyosabbak, amikor a felszíni hőmérséklet -153 fokosra csökken. Arnoldék szerint a bolygó hideg és száraz éghajlata miatt sokáig az volt az elterjedt nézet, hogy a Mars jégtakarói teljesen fagyottak, amíg 2018-ban a Mars Express MARSIS radarjának adatait nem publikálták.
![Az AntarcticaVosztok-tó felett látványosan lapos a jégtakaró Az AntarcticaVosztok-tó felett látványosan lapos a jégtakaró](https://assets.4cdn.hu/kraken/7o6kOlTlZgtnWGWGs.jpeg)
A kutatók szerint a Földön a gleccser alatti tavak jellegzetesen befolyásolják a felettük elterülő jégtakarók domborzatát. Ezt a gleccser folyási sebességére mért hatásukon keresztül érik el, ami ahhoz köthető, hogy a víztömeg mérsékli vagy eltünteti az alapkőzet és a jég közötti súrlódást. Bár bolygónkon ezeket a tavakat általában radarokkal találják meg, néhányat a felszínre mért hatásuk segítségével fedeztek fel. Nagyobb tavaknál ugyanis az őket borító jégtakaró ellaposodik, amire jó példa a kelet-antarktiszi jégtakaró alatt 4 kilométeres mélységben elhelyezkedő, 260 kilométer hosszú és 50 kilométer széles Vosztok-tó.
Ez adta Arnoldnak és munkatársainak az ötletet, hogy átkutassák a Mars Global Surveyor lézeres magasságmérő (MOLA) műszere által a jégtakaró domborzatáról gyűjtött méréseket. A MOLA a felszín nagyobb területű magasságváltozásainak meghatározására alkalmas, mivel pixelenként 230 méteres felbontásban mér, függőlegesen 1 méteres pontossággal. Kiderült, hogy a feltételezett tavak feletti jégtakaró nagyrészt sík, azt csak 60 kilométerre délre található mélyedések és 30 kilométerre északra elhelyezkedő hasadékrendszerek törik meg.
A régió közepén, egy 30 kilométeres sugarú kör mentén a domborzat ettől jelentős eltéréseket mutat. A feltételezett tó északkeleti oldalán a jég folyási irányával megegyezően egy hosszú, 7 méter magas kiemelkedés fut végig, amit 10 kilométerre délnyugati irányban, a tó közepe táján, egy 4 méter mély mélyedés követ. A kutatók szerint a regionális domborzattól észlelt különbség mértéke és az, hogy ezt a jég folyásirányával megegyezően mutatkozik meg, nagyon hasonló az apróbb antarktiszi tavaknál megfigyelthez. Ezeknél a 10-20 kilométer átmérőjű földi tavaknál a marsihoz hasonló, 5-10 méteres eltéréseket figyeltek meg.
Elnyúlt alakú tó passzol legjobban a felszíni domborzathoz
A szakemberek ezután azt vizsgálták, hogy az észlelt domborzati furcsaságokat valóban létre tudja-e hozni egy gleccser alatti tó. Ehhez a NASA JPL kutatóintézete és a Kaliforniai Egyetem által közösen kifejlesztett jégtakarómodell, az ISSM segítségével folytattak kísérleteket.
A vizsgálatok során egy 20 kilométer átmérőjű és egy a 7 méter magas kiemelkedéshez hasonló hosszúságú, ellipszis alakú tavat vizsgáltak. A modellel azt tanulmányozták, hogy mekkora mértékű, a Mars mélyéről érkező hő kell a tó folyékonyan tartásához, és mennyi idő alatt jöhetnek létre a megfigyelt domborzati formák.
Ehhez azt vették alapul, hogy a víz perklorátokban gazdag, erősen sós oldat lehet, amelynek olvadáspontja mindössze -73 Celsius-fok a helyi körülmények között. Bár a Földön magas sókoncentrációban is megélnek extremofil mikrobák, a perklorátok erős oxidálószerekként nem éppen barátságosak az élet számára.
Arra jutottak, hogy a folyékony víz létrehozásához már négyzetméterenként 60 milliwattnyi (mW/m2) hőáramérték is elég. Magyarországon ez az érték átlagosan 90, míg a Marson 30 körül alakul. A megfigyelt felszínformák már 500 ezer-1,5 millió év alatt létrejöhetnek, ha a területet több geotermikus hő éri, kisebb hőáramértékkel számolva pedig 2-5 millió év kell kialakulásukhoz.
![A bal oldali ábrán fekete körvonallal a 2018-ban azonosított tó, fehér nyilakkal pedig a domborzat kiemelkedései és mélyedései láthatók. A jobb oldali ábrán az adatokra legjobban illeszkedő tó látható fekete körvonallal, és a modell által jelzett felszíni magasságváltozással A bal oldali ábrán fekete körvonallal a 2018-ban azonosított tó, fehér nyilakkal pedig a domborzat kiemelkedései és mélyedései láthatók. A jobb oldali ábrán az adatokra legjobban illeszkedő tó látható fekete körvonallal, és a modell által jelzett felszíni magasságváltozással](https://assets.4cdn.hu/kraken/7o6jntab2lxqJMAAs.png)
A domborzati anomáliákhoz statisztikailag egy elnyújtott alakú, a legfényesebb radarvisszaverődésre illő tó passzol a legjobban, amit legalább a marsi átlagos hőáramérték kétszerese (>60 mW/m2) fűt. A tó formája a kutatók szerint azt valószínűsíti, hogy a geotermikus hőforrás is inkább egyenes alakú. Úgy vélik, ha a jégtakaró más, hasonló radarvisszaverődésekkel rendelkező pontjain is ilyen felszíni változásokra bukkannak, az azt jelentheti, hogy a gleccserek alatti tavak gyakoribbak a Marson, mint eddig gondoltuk.
Ma nem tudjuk, hogy a Marson 3,5-4 milliárd éve kialakult-e mikrobiális élet. Erre legkorábban a NASA Jezero-kráterben vizsgálódó Perseverance marsjárója és a marsi mintavisszahozatal adhatja meg a választ. A déli jégsapka alatti tó igazi jelentőségét az adja, hogy ha egyszer létrejött a bolygón az élet, nem kizárt, hogy több milliárd évvel később mélyen a felszín alatti, geotermikus hő által fűtött menedékhelyekre húzódott vissza.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kapcsolódó cikkek
Búcsú az Opportunitytől
![Búcsú az Opportunitytől](https://assets.4cdn.hu/kraken/7GiDd33d0zFuMPHks.jpeg)
Kiderült, milyen sors vár a Föld legnagyobb jégtakarójára, ha nem mérsékeljük a felmelegedést
![Kiderült, milyen sors vár a Föld legnagyobb jégtakarójára, ha nem mérsékeljük a felmelegedést](https://assets.4cdn.hu/kraken/7HeETNS939OQ1Q3tMs.jpeg)
![A Perseverance maga viszi majd egy rakétához a Marson gyűjtött mintákat, hogy azok visszajuthassanak a Földre](https://assets.4cdn.hu/kraken/7mNZev9SACNkLIBys.jpeg)
![Titokzatos mikroorganizmusok, az archeák jelölik ki a földi élet legvégső határait](https://assets.4cdn.hu/kraken/7OudnbGUXPYjX2Oms.jpeg)