A 319 millió évesre datált és közel egy évszázada ismert halfosszília mostani vizsgálata olyan felfedezéssel szolgált, amellyel egy régóta hiányolt evolúciós láncszem került a helyére.
Az észak-amerikai kalmár embrionális vizsgálatán alapuló felfedezésükről a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmányukban számoltak be a Harvard kutatói.
Öt, több mint 430 millió éves fosszíliát találtak Kínában, amelyek felfedik az állkapcsos gerincesek korai evolúcióját. Az is kiderült, hogyan alakulhattak ki a halak páros úszói, amelyekből később saját végtagjaink lettek.
Az ausztráliai tüdőshal hatalmas genomjának feltérképezése elárulta, milyen változások kellettek a gerincesek első szárazföldi lépéseihez. Ha ők nem merészkednek ki a vízből, mi sem lennénk itt.
Akár az emberpárok meddőségi vizsgálatában is fontos szerepet játszhat az Orbán László vezetésével folytatott új genetikai kutatás. Zebradániókban sikerült azonosítani annak a vezérlőfehérjének a génjét, amelynek hiányában a halak, és feltehetően más gerincesek, köztük az ember hímjei csak kevés és károsodott ivarsejtet tudnak termelni.