Megeshet, hogy mire a vakcinagyártók elkészülnek a variánsspecifikus oltással, el is tűnik az omikron
Ezekben a hetekben nem csupán Magyarországon, hanem az egész világon hatalmas omikronhullám tapasztalható. Az amerikai Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) modellje szerint, amelyet múlt héten közölt a The Lancet, 2022 január 17. környékén közel 125 millióra kúszott fel az esetszám világszerte, ez pedig több mint tízszerese a delta variáns okozta járványhullám csúcsán, 2021. áprilisában becsültnek. Franciaországban a múlt héten egyetlen nap közel félmillió új esetről számoltak be, Németországban múlt szerdán 24 órán belül több mint százezer fertőzést észleltek, kedden pedig Magyarországon a járvány történetének legmagasabb keddi fertőzöttségi számát jelentette az Operatív Törzs: 9 717 új esetet regisztráltak.
Hans Kluge, a WHO európai igazgatója szerint márciusig az európaiak 60 százalékát fertőzheti meg az omikron, azonban „plauzibilis állítás, hogy a térség jelenleg a járvány végjátéka felé mozdul el”. Kluge úgy vélte, amikor a jelenlegi omikronhullám alábbhagy Európában, néhány hétig, sőt hónapig tartó, globális immunitásra lehet számítani a vakcinák, a fertőzésen átesettek és a fertőzésintenzitás szezonalitásból adódó csökkenése miatt. Hozzátette, hogy a világszervezet egy csendesebb időszakra számít, mielőtt az év végén a COVID-19 újra visszatér - ez azonban Kluge szerint már nem feltétlenül azt jelenti, hogy maga a pandémia kap újra erőre. Tehát van esély rá, hogy elkezdődjön a járvány endémiás szakasza, de még „korai lenne a lazítás”, hiszen bármikor beüthet egy újabb variáns (ez még nem bukkant ugyan fel, de a nemzetközi sajtóban már javában emlegetik a görög ábécé következő betűjét, a pít).
A mostani hullám mindenesetre a variáns rendkívüli fertőzőképessége miatt az eddig alkalmazott járványügyi lépések ismételt átgondolására kényszeríti a szakértőket és a döntéshozókat. Mennyire veszélyes az omikron? Védenek ellene az oltások? Mi a helyzet a negyedik oltással, és érdemes-e kifejleszteni az omikronspecifikus vakcinát?
Keménykedik az omikron
Az IHME számításai szerint 2021 novembere és 2022 márciusa között a világ népességének több mint fele valószínűleg megfertőződik az omikronnal, hozzáteszik azonban, hogy bár a SARS-CoV-2-fertőzések száma november vége óta megharmincszorozódott, a covidos megbetegedések számában ehhez képest hatszoros volt a növekedés, vagyis a tünetmentes vagy enyhe esetek aránya jelentősen megnőtt az előző koronavírus-variánsokhoz képest. A fertőzés észlelésében is érezhető az enyhébb tüneteket okozó, és sok esetben tünetmentesen fertőző omikron hatása: a WHO szerint a múlt héten globálisan mindössze 5 százalékkal nőtt az észlelt fertőzések száma, miközben az azt megelőző héten még 20 százalékos volt a növekedés. Magyarországon a jelentettnél szintén sokkal több fertőzött lehet, ugyanis az elvégzett teszteknek majdnem 54 százaléka pozitív, míg a WHO ajánlásai szerint a járvány akkor tekinthető kontroll alatt tartottnak, ha a teszteknek csak 5 százaléka pozitív.
Müller Cecília országos tisztifőorvos nemrég megjelent videóüzenetéből az derült ki, hogy a covid-megbetegedések 87 százalékát az omikron, 13 százalékát a delta variáns okozza. Az már korábbi kutatásokból, például egy közel 70 ezer kaliforniai covidos beteg adatai alapján készített vizsgálatból kiderült, hogy az omikron kevésbé súlyos megbetegedést okoz, mint más koronavírus-variánsok. Például a deltához képest felére csökkent a kórházi kezelésre szoruló, súlyos esetek valószínűsége, és a dél-kaliforniai Kaiser Permanente egészségügyi szolgáltató elektronikus egészségügyi dokumentációját átfésülve a kutatók azt találták, hogy a több mint 52 ezer omikronos beteg közül senkit sem kellett lélegeztetőgépre kapcsolni.
Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy az „enyhébb” tünetek egy egészségügyi szakembernek azt jelentik, hogy a beteg nem kerül kórházba - mondta Megan Ranney, az amerikai Brown Egyetem közegészségügyi karának dékánja. Az omikron tünetei a tünetmentességtől az enyhe megfázás jelein át akár odáig is terjedhetnek, hogy a fertőzött hidegrázással és lázzal fekszik, vagy hetekig fejfájással, fáradtságérzéssel és súlyos köhögéssel küzd.
Fertőzőbb a variáns, enyhébb a hullám
A kutatók egyelőre nem tudják, hogy ha valaki felgyógyul az omikronfertőzésből, mennyi ideig tart a védettsége, sőt egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a vírusvariáns okoz-e hosszú covid szindrómát, és ha igen, ez valójában mit jelent. A jelenlegi omikronhullám viszont két okból tűnhet enyhébbnek, mint a korábbiak: egyrészt amiatt, hogy maga a kórokozó mutációi elsősorban a fertőzőképességét segítik, és például a robusztus T-sejtes immunválaszt kevéssé érintik, másrészt amiatt, hogy a korábbi fertőzés vagy vakcináció miatt az immunrendszer jobban véd a variánstól.
Arról, hogy egy korábbi koronavírus-fertőzés mennyire vértezheti fel a szervezetet az omikronnal való újrafertőződéssel szemben, szintén megoszlanak a vélemények. Egy 2022 január elején megjelent, katari preprint tanulmány szerint az alfa variáns esetén a korábbi megfertőződés 90,2 százalékban védett a tünetes megbetegedéstől, és míg ez az arány 92 százalék volt a deltánál, mindössze 56 százalék az omikron esetében. Amikor a kutatók a kórházba kerülés és a halálozás megelőzésének arányát vizsgálták, az alfával való újrafertőződés esetén ez 69 százalékot, a deltánál 100 százalékot, az omikronnál pedig 87,8 százalékot jelentett. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy egy korábbi koronavírus-fertőzés az omikron okozta tünetes megbetegedéstől nem igazán, viszont a súlyos vagy halálos fertőzéstől nagyon jó eséllyel megvéd.
Az oltások, amelyeket az eredeti, vuhani SARS-CoV-2 vírus ellen fejlesztettek ki, az eddigi tapasztalatok szerint az omikron esetén is védenek a súlyos megbetegedés és a halálozás ellen, bár a tünetes megbetegedés elleni védelem jelentősen megkopott. Miközben az Egyesült Államokban végzett felmérések szerint az mRNS-vakcinák az eredeti kórokozó ellen 90-95 százalékos hatékonyságot mutattak, ez a kétadagos Moderna esetén a deltával szemben 87 százalékra csökkent, és a dél-afrikai omikronos eseteknél két adag Pfizer mindössze 33 százalékban védett. És bár az utóbbi hónapokban számos ország kezdte el az emlékeztető oltások (a kétadagos oltásokat követő harmadik oltások) beadását, a WHO csupán a múlt héten emelte be ajánlásai közé a 4-6 hónappal a második oltást követő emlékeztető adagok beadását, és továbbra is elsősorban az idősebb és a vírusnak erőteljesebben kitett csoportok oltását ajánlja.
Izrael és Magyarország előreszaladt, más országok kivárnak
Ezzel szemben Magyarország mellett a világon második országként kedden Izraelben lehetővé tették a negyedik oltás beadását a teljes felnőtt lakosság körében. Az ajánlást egy olyan kutatásra alapozzák, amely szerint a negyedik oltás a három oltáshoz képest megduplázza a védelmet a tünetes covidbetegség ellen, és háromszor-ötször jobban véd a súlyos megbetegedés ellen. Egy január közepén 154 tesztalany részvételével készített előzetes kutatás viszont arról számolt be, hogy a negyedik oltás megemelte ugyan az antitestek számát a szervezetben, de ez sem akadályozta meg az omikron terjedését.
Más országokban, például Chilében, Görögországban és Dániában is lehetővé teszik a negyedik oltások felvételét az olyan sérülékenyebb csoportoknak, mint az immunszupresszált vagy krónikus betegek, esetleg az idősebbek, de egyelőre nem döntötték el, hogy kiterjesszék-e az újabb vakcinát a teljes lakosságra.
Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vakcinációs stratégiáért felelős vezetője néhány nappal korábban azt mondta, hogy nem lehet folyamatosan, három-négyhavonta beoltani a teljes lakosságot. Úgy vélte, a gyakorlat nem lenne fenntartható, az immunválaszt is csökkenthetné, és a lakosság is belefáradhatna a folyamatos oltakozásba. Ehelyett az EMA álláspontja az, hogy az influenza-oltásokhoz hasonlóan évente egyszer, a téli időszak kezdetén kellene beadni a koronavírus elleni emlékeztető oltásokat is. Január elején az Egyesült Királyságban a kormánynak tanácsot adó, vakcinációs stratégiáért felelős szervezet, a JCIV szintén arra jutott, hogy nincs szükség a második emlékeztető oltást azonnali bevezetésére. Ennek oka, hogy a brit egészségbiztonsági ügynökség (HSA) szerint a harmadik oltás három hónappal a beadás után is 90 százalékban védi a 65 év feletti korosztályt a kórházba kerülés ellen. Más szakértők, például Andrew Pollard, az Oxford Vaccine Group igazgatója arra hívták fel a figyelmet, hogy az alacsony jövedelmű országok lakosságának még csak kevesebb mint 10 százaléka kapta meg az első vakcinaadagot.
Ha kellene negyedik oltás, akkor mégis milyen legyen?
A szakértők véleménye nem csupán abban oszlik meg, hogy egyáltalán szükség van-e negyedik oltásra, bár jelenleg a többség inkább a kivárást javasolja. Azzal kapcsolatban is sok a kétely, hogy egyáltalán érdemes-e ugyanazokat a vakcinákat bevetni az omikron ellen, amelyeket az eredeti variáns ellen fejlesztettek ki. Az mRNS-alapú vakcinák esetén számos kutatás számolt be arról, hogy míg a súlyos esetek és a halálozás ellen védenek, a megfertőződés elleni védelmük csökkent. Az inaktivált vírusokat tartalmazó oltások esetén, mint amilyen a Sinopharm vagy a Sinovac, az első kutatások egyenesen úgy találták, hogy két oltás nem tudja megfékezni az omikron terjedését, és még a harmadik oltás után is általában alacsony marad a szervezetben a neutralizáló antitestek szintje.
Az előzetes, tavaly decemberi tanulmányok azt mutatták, hogy az AstraZeneca vakcinája hat hónappal az oltás után szinte semmilyen szinten nem védett az omikronfertőzéssel szemben, a harmadik oltás viszont az mRNS-alapú vakcináknál ugyan alacsonyabb mértékben, de az AstraZeneca esetén is megemelte az antitestek számát a tesztalanyok szervezetében. A Szputnyik hatékonyságáról néhány napja jelent meg az orosz gyártó és olasz kutatók által közzétett, egyelőre szakmai felülvizsgálaton még nem átesett tanulmány, ami azt mutatja, hogy az adenovírus-alapú vakcina a Pfizernél hatékonyabb az omikron-variáns ellen: két Szputnyik után több mint kétszer több neutralizáló antitestet mutattak ki a tesztalanyok vérében, mint a Pfizer kétszer beadott vakcinája esetén. Az eredmények fényében egyelőre annyi mondható el, hogy a jelenlegi oltások hatékonysága az omikron esetén a súlyos megbetegedés és a halálozás ellen kielégítő, a fertőzés terjedésére azonban érdemben nem tudnak hatást gyakorolni.
Jönnek a variánsspecifikus oltások?
Emiatt néhány kutató azon az állásponton van, hogy frissíteni kellene az oltásokat, mert az omikron a semlegesítést tekintve nagyon máshogy viselkedik, mint a többi variáns. A Pfizer/BioNTech már tavaly november végén elkezdett dolgozni az omikronra specializált oltásán, és azt ígérték, márciusra elérhetőek is lehetnek az új vakcinák, és a Moderna is néhány hónapos fejlesztési időtartamot ígért.
Az oltások továbbfejlesztésekor azonban több okból is óvatosak a gyártók. Egyrészt Dan Barouch, a bostoni Beth Israel Deaconess Virológiai és Vakcinakutatási Központ igazgatója szerint optimális esetben a vakcina megtervezésétől a klinikai vizsgálatokon át a tömeggyártásig közel négy-hat hónap telik el, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a vírusvariánsok ennél rövidebb idő alatt is eltűnhetnek. „A béta variáns jött, és két hónap múlva eltűnt” – mondta Barouch, ami azt jelenti, hogy mire a bétára optimalizált vakcinák elérhetővé váltak, már nem volt kinek beadni őket. Ehhez hasonlóan a deltahullám is sokkal korábban csengett le a vártnál, az omikron pedig már leszálló ágban van Dél-Afrikában, ahol tavaly novemberben először észlelték felbukkanását.
A vakcinagyártók emiatt óvatosak a variánsspecifikus vakcinák gyártásával, de a Pfizer kedden bejelentette, hogy elkezdi új vakcinájának klinikai vizsgálatát. Ehhez 1420 18-55 év közötti felnőtt tesztalanyt toboroznak, és az eredmények 2022 második negyedévében várhatóak. A cég célja, hogy még a jövő téli, esetleges újabb járványhullám előtt be lehessen adni az időseknek és más sérülékenyebb csoportoknak az új vakcinát. A fejlesztők dolgát ebben az esetben is megnehezíti, hogy mint ahogy az omikron is a semmiből jött, és ahogy jött, úgy el is tűnhet, a következő hónapokban bármikor kialakulhat egy újabb variáns, ami okafogyottá teheti az omikron elleni vakcina kifejlesztését.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
