Ezekben a hetekben nem csupán Magyarországon, hanem az egész világon hatalmas omikronhullám tapasztalható. Az amerikai Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) modellje szerint, amelyet múlt héten közölt a The Lancet, 2022 január 17. környékén közel 125 millióra kúszott fel az esetszám világszerte, ez pedig több mint tízszerese a delta variáns okozta járványhullám csúcsán, 2021. áprilisában becsültnek. Franciaországban a múlt héten egyetlen nap közel félmillió új esetről számoltak be, Németországban múlt szerdán 24 órán belül több mint százezer fertőzést észleltek, kedden pedig Magyarországon a járvány történetének legmagasabb keddi fertőzöttségi számát jelentette az Operatív Törzs: 9 717 új esetet regisztráltak.

Hans Kluge, a WHO európai igazgatója szerint márciusig az európaiak 60 százalékát fertőzheti meg az omikron, azonban „plauzibilis állítás, hogy a térség jelenleg a járvány végjátéka felé mozdul el”. Kluge úgy vélte, amikor a jelenlegi omikronhullám alábbhagy Európában, néhány hétig, sőt hónapig tartó, globális immunitásra lehet számítani a vakcinák, a fertőzésen átesettek és a fertőzésintenzitás szezonalitásból adódó csökkenése miatt. Hozzátette, hogy a világszervezet egy csendesebb időszakra számít, mielőtt az év végén a COVID-19 újra visszatér - ez azonban Kluge szerint már nem feltétlenül azt jelenti, hogy maga a pandémia kap újra erőre. Tehát van esély rá, hogy elkezdődjön a járvány endémiás szakasza, de még „korai lenne a lazítás”, hiszen bármikor beüthet egy újabb variáns (ez még nem bukkant ugyan fel, de a nemzetközi sajtóban már javában emlegetik a görög ábécé következő betűjét, a pít).

A mostani hullám mindenesetre a variáns rendkívüli fertőzőképessége miatt az eddig alkalmazott járványügyi lépések ismételt átgondolására kényszeríti a szakértőket és a döntéshozókat. Mennyire veszélyes az omikron? Védenek ellene az oltások? Mi a helyzet a negyedik oltással, és érdemes-e kifejleszteni az omikronspecifikus vakcinát?

Keménykedik az omikron

Az IHME számításai szerint 2021 novembere és 2022 márciusa között a világ népességének több mint fele valószínűleg megfertőződik az omikronnal, hozzáteszik azonban, hogy bár a SARS-CoV-2-fertőzések száma november vége óta megharmincszorozódott, a covidos megbetegedések számában ehhez képest hatszoros volt a növekedés, vagyis a tünetmentes vagy enyhe esetek aránya jelentősen megnőtt az előző koronavírus-variánsokhoz képest. A fertőzés észlelésében is érezhető az enyhébb tüneteket okozó, és sok esetben tünetmentesen fertőző omikron hatása: a WHO szerint a múlt héten globálisan mindössze 5 százalékkal nőtt az észlelt fertőzések száma, miközben az azt megelőző héten még 20 százalékos volt a növekedés. Magyarországon a jelentettnél szintén sokkal több fertőzött lehet, ugyanis az elvégzett teszteknek majdnem 54 százaléka pozitív, míg a WHO ajánlásai szerint a járvány akkor tekinthető kontroll alatt tartottnak, ha a teszteknek csak 5 százaléka pozitív.

Müller Cecília országos tisztifőorvos nemrég megjelent videóüzenetéből az derült ki, hogy a covid-megbetegedések 87 százalékát az omikron, 13 százalékát a delta variáns okozza. Az már korábbi kutatásokból, például egy közel 70 ezer kaliforniai covidos beteg adatai alapján készített vizsgálatból kiderült, hogy az omikron kevésbé súlyos megbetegedést okoz, mint más koronavírus-variánsok. Például a deltához képest felére csökkent a kórházi kezelésre szoruló, súlyos esetek valószínűsége, és a dél-kaliforniai Kaiser Permanente egészségügyi szolgáltató elektronikus egészségügyi dokumentációját átfésülve a kutatók azt találták, hogy a több mint 52 ezer omikronos beteg közül senkit sem kellett lélegeztetőgépre kapcsolni.

Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy az „enyhébb” tünetek egy egészségügyi szakembernek azt jelentik, hogy a beteg nem kerül kórházba - mondta Megan Ranney, az amerikai Brown Egyetem közegészségügyi karának dékánja. Az omikron tünetei a tünetmentességtől az enyhe megfázás jelein át akár odáig is terjedhetnek, hogy a fertőzött hidegrázással és lázzal fekszik, vagy hetekig fejfájással, fáradtságérzéssel és súlyos köhögéssel küzd.

Fertőzőbb a variáns, enyhébb a hullám

A kutatók egyelőre nem tudják, hogy ha valaki felgyógyul az omikronfertőzésből, mennyi ideig tart a védettsége, sőt egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a vírusvariáns okoz-e hosszú covid szindrómát, és ha igen, ez valójában mit jelent. A jelenlegi omikronhullám viszont két okból tűnhet enyhébbnek, mint a korábbiak: egyrészt amiatt, hogy maga a kórokozó mutációi elsősorban a fertőzőképességét segítik, és például a robusztus T-sejtes immunválaszt kevéssé érintik, másrészt amiatt, hogy a korábbi fertőzés vagy vakcináció miatt az immunrendszer jobban véd a variánstól.

Arról, hogy egy korábbi koronavírus-fertőzés mennyire vértezheti fel a szervezetet az omikronnal való újrafertőződéssel szemben, szintén megoszlanak a vélemények. Egy 2022 január elején megjelent, katari preprint tanulmány szerint az alfa variáns esetén a korábbi megfertőződés 90,2 százalékban védett a tünetes megbetegedéstől, és míg ez az arány 92 százalék volt a deltánál, mindössze 56 százalék az omikron esetében. Amikor a kutatók a kórházba kerülés és a halálozás megelőzésének arányát vizsgálták, az alfával való újrafertőződés esetén ez 69 százalékot, a deltánál 100 százalékot, az omikronnál pedig 87,8 százalékot jelentett. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy egy korábbi koronavírus-fertőzés az omikron okozta tünetes megbetegedéstől nem igazán, viszont a súlyos vagy halálos fertőzéstől nagyon jó eséllyel megvéd.

Az oltások, amelyeket az eredeti, vuhani SARS-CoV-2 vírus ellen fejlesztettek ki, az eddigi tapasztalatok szerint az omikron esetén is védenek a súlyos megbetegedés és a halálozás ellen, bár a tünetes megbetegedés elleni védelem jelentősen megkopott. Miközben az Egyesült Államokban végzett felmérések szerint az mRNS-vakcinák az eredeti kórokozó ellen 90-95 százalékos hatékonyságot mutattak, ez a kétadagos Moderna esetén a deltával szemben 87 százalékra csökkent, és a dél-afrikai omikronos eseteknél két adag Pfizer mindössze 33 százalékban védett. És bár az utóbbi hónapokban számos ország kezdte el az emlékeztető oltások (a kétadagos oltásokat követő harmadik oltások) beadását, a WHO csupán a múlt héten emelte be ajánlásai közé a 4-6 hónappal a második oltást követő emlékeztető adagok beadását, és továbbra is elsősorban az idősebb és a vírusnak erőteljesebben kitett csoportok oltását ajánlja.

Izrael és Magyarország előreszaladt, más országok kivárnak

Ezzel szemben Magyarország mellett a világon második országként kedden Izraelben lehetővé tették a negyedik oltás beadását a teljes felnőtt lakosság körében. Az ajánlást egy olyan kutatásra alapozzák, amely szerint a negyedik oltás a három oltáshoz képest megduplázza a védelmet a tünetes covidbetegség ellen, és háromszor-ötször jobban véd a súlyos megbetegedés ellen. Egy január közepén 154 tesztalany részvételével készített előzetes kutatás viszont arról számolt be, hogy a negyedik oltás megemelte ugyan az antitestek számát a szervezetben, de ez sem akadályozta meg az omikron terjedését.

Más országokban, például Chilében, Görögországban és Dániában is lehetővé teszik a negyedik oltások felvételét az olyan sérülékenyebb csoportoknak, mint az immunszupresszált vagy krónikus betegek, esetleg az idősebbek, de egyelőre nem döntötték el, hogy kiterjesszék-e az újabb vakcinát a teljes lakosságra.

Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vakcinációs stratégiáért felelős vezetője néhány nappal korábban azt mondta, hogy nem lehet folyamatosan, három-négyhavonta beoltani a teljes lakosságot. Úgy vélte, a gyakorlat nem lenne fenntartható, az immunválaszt is csökkenthetné, és a lakosság is belefáradhatna a folyamatos oltakozásba. Ehelyett az EMA álláspontja az, hogy az influenza-oltásokhoz hasonlóan évente egyszer, a téli időszak kezdetén kellene beadni a koronavírus elleni emlékeztető oltásokat is. Január elején az Egyesült Királyságban a kormánynak tanácsot adó, vakcinációs stratégiáért felelős szervezet, a JCIV szintén arra jutott, hogy nincs szükség a második emlékeztető oltást azonnali bevezetésére. Ennek oka, hogy a brit egészségbiztonsági ügynökség (HSA) szerint a harmadik oltás három hónappal a beadás után is 90 százalékban védi a 65 év feletti korosztályt a kórházba kerülés ellen. Más szakértők, például Andrew Pollard, az Oxford Vaccine Group igazgatója arra hívták fel a figyelmet, hogy az alacsony jövedelmű országok lakosságának még csak kevesebb mint 10 százaléka kapta meg az első vakcinaadagot.

Ha kellene negyedik oltás, akkor mégis milyen legyen?

A szakértők véleménye nem csupán abban oszlik meg, hogy egyáltalán szükség van-e negyedik oltásra, bár jelenleg a többség inkább a kivárást javasolja. Azzal kapcsolatban is sok a kétely, hogy egyáltalán érdemes-e ugyanazokat a vakcinákat bevetni az omikron ellen, amelyeket az eredeti variáns ellen fejlesztettek ki. Az mRNS-alapú vakcinák esetén számos kutatás számolt be arról, hogy míg a súlyos esetek és a halálozás ellen védenek, a megfertőződés elleni védelmük csökkent. Az inaktivált vírusokat tartalmazó oltások esetén, mint amilyen a Sinopharm vagy a Sinovac, az első kutatások egyenesen úgy találták, hogy két oltás nem tudja megfékezni az omikron terjedését, és még a harmadik oltás után is általában alacsony marad a szervezetben a neutralizáló antitestek szintje.

Az előzetes, tavaly decemberi tanulmányok azt mutatták, hogy az AstraZeneca vakcinája hat hónappal az oltás után szinte semmilyen szinten nem védett az omikronfertőzéssel szemben, a harmadik oltás viszont az mRNS-alapú vakcináknál ugyan alacsonyabb mértékben, de az AstraZeneca esetén is megemelte az antitestek számát a tesztalanyok szervezetében. A Szputnyik hatékonyságáról néhány napja jelent meg az orosz gyártó és olasz kutatók által közzétett, egyelőre szakmai felülvizsgálaton még nem átesett tanulmány, ami azt mutatja, hogy az adenovírus-alapú vakcina a Pfizernél hatékonyabb az omikron-variáns ellen: két Szputnyik után több mint kétszer több neutralizáló antitestet mutattak ki a tesztalanyok vérében, mint a Pfizer kétszer beadott vakcinája esetén. Az eredmények fényében egyelőre annyi mondható el, hogy a jelenlegi oltások hatékonysága az omikron esetén a súlyos megbetegedés és a halálozás ellen kielégítő, a fertőzés terjedésére azonban érdemben nem tudnak hatást gyakorolni.

Jönnek a variánsspecifikus oltások?

Emiatt néhány kutató azon az állásponton van, hogy frissíteni kellene az oltásokat, mert az omikron a semlegesítést tekintve nagyon máshogy viselkedik, mint a többi variáns. A Pfizer/BioNTech már tavaly november végén elkezdett dolgozni az omikronra specializált oltásán, és azt ígérték, márciusra elérhetőek is lehetnek az új vakcinák, és a Moderna is néhány hónapos fejlesztési időtartamot ígért.

Az oltások továbbfejlesztésekor azonban több okból is óvatosak a gyártók. Egyrészt Dan Barouch, a bostoni Beth Israel Deaconess Virológiai és Vakcinakutatási Központ igazgatója szerint optimális esetben a vakcina megtervezésétől a klinikai vizsgálatokon át a tömeggyártásig közel négy-hat hónap telik el, a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a vírusvariánsok ennél rövidebb idő alatt is eltűnhetnek. „A béta variáns jött, és két hónap múlva eltűnt” – mondta Barouch, ami azt jelenti, hogy mire a bétára optimalizált vakcinák elérhetővé váltak, már nem volt kinek beadni őket. Ehhez hasonlóan a deltahullám is sokkal korábban csengett le a vártnál, az omikron pedig már leszálló ágban van Dél-Afrikában, ahol tavaly novemberben először észlelték felbukkanását.

A vakcinagyártók emiatt óvatosak a variánsspecifikus vakcinák gyártásával, de a Pfizer kedden bejelentette, hogy elkezdi új vakcinájának klinikai vizsgálatát. Ehhez 1420 18-55 év közötti felnőtt tesztalanyt toboroznak, és az eredmények 2022 második negyedévében várhatóak. A cég célja, hogy még a jövő téli, esetleges újabb járványhullám előtt be lehessen adni az időseknek és más sérülékenyebb csoportoknak az új vakcinát. A fejlesztők dolgát ebben az esetben is megnehezíti, hogy mint ahogy az omikron is a semmiből jött, és ahogy jött, úgy el is tűnhet, a következő hónapokban bármikor kialakulhat egy újabb variáns, ami okafogyottá teheti az omikron elleni vakcina kifejlesztését.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Látványosan sok aggasztó mutációval rendelkezik az omikron, de még nem tudni, milyen lesz az együttes hatásuk

Tóth András tudomány 2021. december 2.

Elképzelhető, hogy az új vírusvariáns egy vagy több immunhiányos betegben, krónikus koronavírus-fertőzés során alakult ki, de az is lehet, hogy újabb zoonózis eredménye, vagyis az emberről egy ismeretlen állatfajra került, és onnan jutott vissza az emberi populációba. Az oltások valószínűleg továbbra is védenek a súlyos betegség ellen, és feltehető, hogy a gyógyszerek hatásossága sem csökken.

Az első három oltás a legfontosabb, a negyedik csak különleges esetben indokolt

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. január 24.

Az, hogy az oltóanyag milyen mértékben véd a vírus okozta tünetektől és az, hogy milyen hosszú ideig tudja ezt a védelmet kifejteni, két különböző mechanizmus függvénye, amelyeknek jóformán semmi közük nincs egymáshoz – mondja Falus András Széchenyi-díjas immunológus, azon magyar szakértők egyike, akik csak szigorúan meghatározott esetekben javasolják a negyedik oltást.