Valamilyen oknál fogva éppen azok az intézmények kapják csak a minimálisan megítélhető pénzt, amelyek 2018 végén közös nyilatkozatban fogalmaztak meg kritikát a kormány felsőoktatást érintő döntéseivel szemben.
Az Index megszerezte a Palkovics-tervet, aminek alapján augusztus 1-től gyakorlatilag államosítják a Magyar Tudományos Akadémiát.
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársai is csatlakoztak az akadémiai hálózat kormányzati átalakítása ellen tiltakozókhoz. Közben léptek a Lendület kutatócsoportok vezetői is, 566 értelmiségi pedig nyílt levelet írt.
Az MTA kutatóintézet-hálózatának több, mint fele csatlakozott a pályázatokon alapuló finanszírozást elutasító dolgozói nyilatkozathoz. A február 4-én tartott háttérbeszélgetésen a természet- és társadalomtudósok ellenvéleményt fogalmaztak meg a kormányzati átalakítási intézkedésekkel szemben.
Az akadémia elnöke a rendkívüli közgyűlés zárszavában mondta el: csak akkor mondana le, ha úgy érezné, hogy nem sikerült megvédenie az MTA kutatóhálózatát. Lovász attól tart, hogy a kiszámíthatatlanság miatt a legtehetségesebb fiatal kutatók hagyják el az országot.
Lovász László MTA-elnök a napokban szembesült azzal, hogy a költségvetési támogatás központosítása mellett a kormány az akadémia szervezeti struktúráját is darabokra szedné. A minisztérium szerint az intézmény közleménye hazudik. Az MTA még idén rendkívüli közgyűlést hív össze.
Az egy hete zajló csatározásnak a Magyar Tudományos Akadémia autonómiája, közvetve a tudomány szabadsága a tétje. Ki döntsön arról, hogy mit kutat egy magyar kutató? Palkovics László, vagy a magyar kutató?