„Értsék meg a kutatók, hogy ki dirigál!” – az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint ezt üzeni a Palkovics-terv

Február 4-én hétfőn rendhagyó háttérbeszélgetést rendezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Humán Tudományok Kutató Házában a magát Akadémiai Dolgozók Fórumának (ADF) nevező tömörülés. Az MTA kutatóhálózatának mintegy 5 ezer dolgozójából jelenleg közel 3 ezer kutatót, tudományos és adminisztratív munkatársat képviselő „alulról szerveződő mozgalom” január 24-én szakszervezeti alapokon jött létre abból a célból, hogy kiálljon az MTA egysége és a tudomány autonómiája mellett. 

A fórum összehívását az indokolta, hogy a szakszervezetek januárban végre megkapták annak az előkészítő anyagnak a kivonatát, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) állított össze, alátámasztandó az MTA finanszírozásának radikális átalakítását. Mint azt a Qubit is megírta, ennek lényege, hogy az MTA eddig szabadon elköltött állami forrásainak jó részét a kormány a jövőben saját hatáskörben, az ITM-en keresztül osztaná szét, miközben földarabolná az eddig egységes kutatóintézeti hálózatot, megszüntetve számos tudományos műhelyt is.  

A hétfői háttérbeszélgetésen megjelentek ugyan a fórumhoz csatlakozó természet- és társadalomtudományi intézetek különböző beosztású dolgozói, de arra kérték a sajtó képviselőit, hogy ne egyenként idézzék az elhangzottakat, hanem az ADF véleményeként. Mi ehhez tartjuk magunkat.  

Illusztráció: Tóth Róbert Jónás

Innováció vs tudomány 

„Nem vagyunk pánikoló hülyegyerekek, átolvastuk a Palkovics-tervet alátámasztó anyagot, és az abban felsorolt, német, izraeli, holland és osztrák tudományos intézetekre vonatkozó finanszírozási modellek épp az ellenkezőjét bizonyítják annak, amit a magyar kormányzat akar megvalósítani” – adta meg a háttérbeszélgetés alaphangját az egyik társadalomtudományi kutatóintézet vezető munkatársa. Kollégái hozzászólásaiból kiderült, hogy a szóban forgó, a fórumhoz prezentációs diák formájában, .ppt formátumban eljutott javaslat „az akadémiai intézményeknél a német Max Planck Intézet hálózatára hivatkozik, holott maga az anyag állapítja meg, hogy a Max Planck nem úgy működik, mint amit a minisztérium tervez bevezetni”. 

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Magyarország innovációs felzárkoztatásával indokolta az MTA először tavaly nyár elején meglobogtatott finanszírozásának átalakítását. Ennek lényege az, hogy a központi költségvetésből a korábbiaknál jóval kevesebb jut az akadémiára, és a kutatóhálózat intézményeinek alapműködését (a rezsi és a bérköltségeket) pályázati forrásból kell megoldani.

A pályázati kiírás idén január 31-én annak ellenére megjelent az ITM honlapján, hogy Lovász László, az MTA elnöke által tavaly december 12-ére összehívott rendkívüli akadémiai közgyűlés 90 százalékos szavazati aránnyal ellenezte a kutatóintézeti hálózat átalakítására vonatkozó kormányzati terveket.

Több mint terv

„A következő EU-s finananszírozási ciklusban csak a kutatási-fejlesztési források nem csökkennek jelentősen, így ez az egyetlen olyan terület, ahonnan komolyabb összegek hívhatók le” – mondta az egyik természettudományi kutatóhely „dolgozója”. A jelenlevők közül senki sem cáfolta meg szavait. 

Az ADF ugyanakkor nem az átalakítás mozgatórugóit firtatja, hanem a mára tervből valósággá vált intézkedések leállításának szükségszerűségére kívánja felhívni a figyelmet. Az MTA elnökét és a közgyűlés döntését maradéktalanul támogató kutatói mozgalom képviselői szerint „a magyar kormány előzetes érdemi egyeztetés nélkül utalta minisztériumi kezelésbe az MTA függetlenségét jelentő és garantáló állami támogatást”. De ez még mind semmi, hiszen a jelenlegi állás az, hogy „a minisztérium az év elején úgy döntött, hogy az MTA finanszírozásának dologi jellegű kiadásait visszatartja addig, amíg megállapodás nem születik a strukturális átalakításról. A fizetéseket csak 2019. első negyedévére garantálja”.

Ezek alapján az Akadémiai Dolgozók Fóruma azt kéri a kormányzattól, hogy

  • „Tartsák tiszteletben az MTA és kutatóintézeteinek egységét és függetlenségét, az MTA mint köztestület továbbra is maga dönthessen szervezetéről és költségvetésének felosztási módjáról!
  • Tartsák fenn az akadémiai intézetek korábbi finanszírozási rendszerét, amelynek meghatározó része az alapműködést szolgáló normatív állami támogatás! A kutatóhálózat működtetése nem lehetséges pályázati jellegű konstrukciókon keresztül, ezért minden ilyen tervezetet elutasítunk. A pályázati úton elnyert támogatások a normatív állami támogatást nem helyettesíthetik, csak kiegészíthetik.
  • Az érintettek bevonásával készüljön átfogó tudomány-, technológia- és innovációpolitikai stratégia, ami a közpénzből finanszírozott kutatóhelyek szerepét, feladatait, teljesítménymérési és finanszírozási módját is meghatározza. Amíg nem lehet ezt a stratégiát megvalósítani, az MTA intézetei a 2018-as szervezeti keretek között működjenek, és kapják meg a teljes költségvetési támogatást!
  •  Tartsák egyben a kutatóintézeti hálózatot! Az Akadémia nemzeti és nemzetközi értéke csak a történetileg kialakult, tudományos teljesítmények által igazolt egységben szavatolható.
  • A kutatóhálózat feletti szakmai felügyelet maradjon az Akadémiánál! A kutatói munkának csak a kutatóközpontok és intézetek által korábban felállított és nemzetközi tudományos sztenderdekhez igazított teljesítményértékelésnek kelljen megfelelnie!
  • A foglalkoztatás maradjon a kutatóközpontoknál, illetve kutatóintézeteknél! Garantálják a dolgozók érvényes közalkalmazotti jogviszonyának és munkaszerződésének fenntartását!
  • A közalkalmazotti jogviszonytól és az egyetemi oktatói bértáblától csak a dolgozók javára lehessen eltérni!
  • Versenyképes és a társadalmi közjót hatékonyan szolgáló tudomány csak a kutatói munkahelyek stabilitásának helyreállításával, a kutatók és a kutatást segítő dolgozók európai viszonylatban versenyképes bérezésével érhető el”.

Az MTA átalakításával az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk korábban:

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.