Ne darálják be az Akadémiát, vagy legalább ne így
Duzzad a tiltakozás a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek átszervezése ellen. A bölcsészettudományi intézetek két héttel ezelőtti állásfoglalásához február 7-i dolgozói fórumukon csatlakoztak a Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, valamint a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet közalkalmazotti tanácsai. A két héttel korábbi nyilatkozatot, amely az akadémiai alapkutatások kormányzati bedarálása ellen emelt szót, a tegnapi fórumon elfogadták és ki is egészítették.
A természettudományi területeken dolgozó kutatók és adminisztratív feladatokat végző kollégáik nyilatkozata szerint támogatják az MTA közgyűlésének 2018. december 6-i – a kutatóintézeti hálózat átalakítására vonatkozó kormányzati terveket 90 százalékos szavazati aránnyal ellenző – határozatait. Mint írják, nyilatkozatuk célja, hogy kifejezzék az akadémiai dolgozók egységét és egymás iránti szolidaritását, valamint a tudomány függetlensége melletti kiállását.
A csütörtöki fórum három pontban fogalmazta meg álláspontját:
- Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által meghirdetett „Tématerületi Kiválósági Program” a tudományos kutatások és az alapellátás finanszírozására alkalmatlan, méltatlan, és ezért abban nem kívánunk részt venni.
- Az akadémiai kutatóhelyek költségvetésének alapellátáson felüli részét eddig kiválósági alapon elosztott hazai és nemzetközi pályázati források tették ki. Ezeket a forrásokat csak egy megfelelő alapellátásban részesülő kutatóhálózat képes megpályázni. A korábban jól működő hazai alapkutatási pályázati rendszer (OTKA) az ITM irányítása alatt nem működik kielégítően.
- Az Alaptörvénnyel és az Akadémiai törvénnyel összhangban követeljük az alapellátás feltétel nélküli biztosítását, az Akadémia autonómiájának tiszteletben tartását és az ITM által meghirdetett „Tématerületi Kiválósági Program” visszavonását.
Mint azt a Qubit is megírta, február 4-én rendhagyó háttérbeszélgetést rendezett az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). Az MTA kutatóhálózatában dolgozó mintegy 5 ezer kutató, tudományos és adminisztratív munkatárs többségét képviselő, „alulról szerveződő mozgalom” január 24-én szakszervezeti alapokon jött létre abból a célból, hogy kiálljon az MTA egysége és a tudomány autonómiája mellett.
Február 5-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara (ELTE BTK) Történeti Intézete állt ki szolidaritási nyilatkozatban az MTA dolgozói mellett.
A lendületes csoportvezetők Orbán Viktornak
Az MTA kutatóhálózatán belül működő Lendület kutatócsoportok vezetői eközben Orbán Viktor miniszterelnöknek írtak nyílt levelet, amit pénteken hoztak nyilvánosságra. A levelet 91 csoportvezető írta alá az összesen több mint 150-ből.
A Lendület programot az MTA 2009-ben kifejezetten azért indította, hogy a hazai és a nemzetközi tudományos életben is kimagasló teljesítményű fiatal kutatókat támogatva visszaszorítsa a kutatói elvándorlást, biztosítsa a tehetség-utánpótlást, ezzel is növelve az akadémiai kutatóintézet-hálózat és az egyetemek versenyképességét. A Lendület programban 2009 és 2018 között összesen 164 kutatót támogattak. Az akadémia a pályázati nyertesekkel 5 évre szerződik, a program éves támogatása átlagosan 400 millió forint, az összeg a 10-20 sikeresen pályázó kutatócsoport között oszlik meg.
Pénteki levelükben a csoportvezetők arra kérték Orbán Viktort,
hogy a magyar tudományosságot érintő alapvető átalakításokat a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével együttműködésben folytassa.
Szerintük a mostani, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül. „A leghatározottabb kérésük”, hogy a kormány függessze fel a kutatás és innováció finanszírozásának rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát. Mint írták,
„csak így orvosolható a jelenlegi bizonytalanság, amely egyre többünket kényszerít annak megfontolására, hogy hazánkat hátrahagyva munkánkat máshol folytassuk”.
566 értelmiségi a miniszternek
Csütörtökön Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek is nyílt levelet írtak, amelyet 566 jeles értelmiségi jegyzett. A levél szintén a tervek tarthatatlanságára hívja fel a kormányzati figyelmet.
„Alkotó- és előadóművészi, illetve tanári munkánkhoz nélkülözhetetlen a tudományos alapú, hiteles kutatásokra épülő történelmi, irodalomtörténeti, zenetörténeti, régészeti, művészettörténeti, filozófiai, néprajzi tudás. Ezek legfőbb letéteményesei az akadémiai kutatóintézetek.
Mint írták, az MTA kutatóintézeteinek eredményei az egész társadalmat gazdagítják, a minőségi (művészet)oktatás is nagyban épít a magyar és európai kultúrát érintő, korszerű kutatásaik termékeire: szakkönyvekre, szakfolyóiratokra, kritikai kiadásokra, hálózati adatbázisokra.
A levél aláíróinak teljes névsora itt olvasható.
Korábban a Qubiten: