Ne darálják be az Akadémiát, vagy legalább ne így

Duzzad a tiltakozás a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek átszervezése ellen. A bölcsészettudományi intézetek két héttel ezelőtti állásfoglalásához február 7-i dolgozói fórumukon csatlakoztak a Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, valamint a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet közalkalmazotti tanácsai. A két héttel korábbi nyilatkozatot, amely az akadémiai alapkutatások kormányzati bedarálása ellen emelt szót, a tegnapi fórumon elfogadták és ki is egészítették. 

A természettudományi területeken dolgozó kutatók és adminisztratív feladatokat végző kollégáik nyilatkozata szerint támogatják az MTA közgyűlésének 2018. december 6-i – a kutatóintézeti hálózat átalakítására vonatkozó kormányzati terveket 90 százalékos szavazati aránnyal ellenző – határozatait. Mint írják, nyilatkozatuk célja, hogy kifejezzék az akadémiai dolgozók egységét és egymás iránti szolidaritását, valamint a tudomány függetlensége melletti kiállását.

A csütörtöki fórum három pontban fogalmazta meg álláspontját:

  • Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által meghirdetett „Tématerületi Kiválósági Program” a tudományos kutatások és az alapellátás finanszírozására alkalmatlan, méltatlan, és ezért abban nem kívánunk részt venni.
  • Az akadémiai kutatóhelyek költségvetésének alapellátáson felüli részét eddig kiválósági alapon elosztott hazai és nemzetközi pályázati források tették ki. Ezeket a forrásokat csak egy megfelelő alapellátásban részesülő kutatóhálózat képes megpályázni. A korábban jól működő hazai alapkutatási pályázati rendszer (OTKA) az ITM irányítása alatt nem működik kielégítően.
  • Az Alaptörvénnyel és az Akadémiai törvénnyel összhangban követeljük az alapellátás feltétel nélküli biztosítását, az Akadémia autonómiájának tiszteletben tartását és az ITM által meghirdetett „Tématerületi Kiválósági Program” visszavonását.

Mint azt a Qubit is megírta, február 4-én rendhagyó háttérbeszélgetést rendezett az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). Az MTA kutatóhálózatában dolgozó mintegy 5 ezer kutató, tudományos és adminisztratív munkatárs többségét képviselő, „alulról szerveződő mozgalom” január 24-én szakszervezeti alapokon jött létre abból a célból, hogy kiálljon az MTA egysége és a tudomány autonómiája mellett. 

Február 5-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi kara (ELTE BTK) Történeti Intézete állt ki szolidaritási nyilatkozatban az MTA dolgozói mellett.

A lendületes csoportvezetők Orbán Viktornak

Az MTA kutatóhálózatán belül működő Lendület kutatócsoportok vezetői eközben Orbán Viktor miniszterelnöknek írtak nyílt levelet, amit pénteken hoztak nyilvánosságra. A levelet 91 csoportvezető írta alá az összesen több mint 150-ből

A Lendület programot az MTA 2009-ben kifejezetten azért indította, hogy a hazai és a nemzetközi tudományos életben is kimagasló teljesítményű fiatal kutatókat támogatva visszaszorítsa a kutatói elvándorlást, biztosítsa a tehetség-utánpótlást, ezzel is növelve az akadémiai kutatóintézet-hálózat és az egyetemek versenyképességét.  A Lendület programban 2009 és 2018 között összesen 164 kutatót támogattak. Az akadémia a pályázati nyertesekkel 5 évre szerződik, a program éves támogatása átlagosan 400 millió forint, az összeg a 10-20 sikeresen pályázó kutatócsoport között oszlik meg.

Pénteki levelükben a csoportvezetők arra kérték Orbán Viktort,

hogy a magyar tudományosságot érintő alapvető átalakításokat a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével együttműködésben folytassa. 

Szerintük a mostani, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül. „A leghatározottabb kérésük”, hogy a kormány függessze fel a kutatás és innováció finanszírozásának rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát. Mint írták,

„csak így orvosolható a jelenlegi bizonytalanság, amely egyre többünket kényszerít annak megfontolására, hogy hazánkat hátrahagyva munkánkat máshol folytassuk”.

566 értelmiségi a miniszternek

Csütörtökön Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek is nyílt levelet írtak, amelyet 566 jeles értelmiségi jegyzett. A levél szintén a tervek tarthatatlanságára hívja fel a kormányzati figyelmet. 

„Alkotó- és előadóművészi, illetve tanári munkánkhoz nélkülözhetetlen a tudományos alapú, hiteles kutatásokra épülő történelmi, irodalomtörténeti, zenetörténeti, régészeti, művészettörténeti, filozófiai, néprajzi tudás. Ezek legfőbb letéteményesei az akadémiai kutatóintézetek. 

Mint írták, az MTA kutatóintézeteinek eredményei az egész társadalmat gazdagítják, a minőségi (művészet)oktatás is nagyban épít a magyar és európai kultúrát érintő, korszerű kutatásaik termékeire: szakkönyvekre, szakfolyóiratokra, kritikai kiadásokra, hálózati adatbázisokra.

A levél aláíróinak teljes névsora itt olvasható.

Korábban a Qubiten:

Tudós? Akkor ateista!

Stellan Ottosson svéd szerző magyarul frissen megjelent Darwin-életrajza érdekes, de meglehetősen egyoldalú képet ad az evolúcióelmélet atyjáról, a tudósról, apáról, angolról, ateistáról és teológusról.

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.