Jön a japán kvantumos internet

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Japán ötéves programot hirdetett a saját kvantumos internet, vagyis egy kvantumosan titkosított országos hálózat fejlesztésére – jelentette be még július végén a Toshiba. 

A program megvalósítását egy 12 tagú, egyetemi intézeteket és cégeket is a sorai közt tudó konzorcium vállalta magára, a feladatra az első évben 1,4 milliárd japán jent (3,9 milliárd forintot) szán a japán kormány.  

A Global Quantum Cryptography Communications Network néven indított projekt célja 

  • egy két végpont közötti nagysebességű kvantumosan titkosított kapcsolat kialakítása, 
  • az átjátszóállomások biztonságának fejlesztése, 
  • kvantumos átjátszóállomások (quantum relay) fejlesztése, 
  • és egy nagy területet lefedő hálózat fejlesztése.

A japán konzorcium meghatározó tagja a Toshiba. A cég Cambridge-i kutatólaboratóriuma évek óta sikeresen működtet egy kicsi, három csomópontos hálózatot, amelyről a Nature számolt be még tavaly novemberben. 

A Cambridge-ben működő hálózat egyik berendezéseForrás: Toshiba Cambridge Research Laboratory

Asbóth János, a BME TTK Elméleti Fizika tanszék docense és a Wigner Fizikai Kutatóközpont Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Osztályának tudományos főmunkatársa egy nyilvános Facebook-posztban azt írta, hogy a már működő angliai hálózat optikai szálakon keresztül valósít meg nagy sebességű kvantumos titkosítást, úgy, hogy nincs szükség csak erre dedikált, szaknyelven dark fiber-nek nevezett külön optikai szálra. A kvantum-kutatócsoport ugyanis nem egyes fotonokat (discrete variable), hanem sokfotonos impulzusok kvantumos tulajdonságait (continuous variable) használ az információ továbbítására. Cambridge-ben a legegyszerűbbnek mondott kvantumos titkosító protokollt valósítják meg, ami nem alkalmazza a kvantum-összefonódás jelenségét. 

A cambridge-i hálózat összesen alig 25 kilométeres, de a szakértők szerint jól mintázza a hálózatfejlesztésnél felmerülő igényeket és a lehetséges megoldásokat. 

Asbóth kommentárja szerint úgy tűnik, hogy „a japán kormány nem akarja megvárni az összefonódásra épülő kvantumos jelerősítők (quantum repeater) fejlesztését, hanem a meglevő kvantumkommunikációs technológiát akarja minél hamarabb felskálázni, a Toshiba tapasztalataira építve”.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: