„A fiatalabb nőket 4-5-en egyszerre megerőszakolják. Annyira tönkretettek már bennünket, hogy orvosi kezelésre van szükségünk. Ezt orvosi bizonyítvánnyal is bizonyítom. Most is három oltást kaptam, mert teljesen el vagyok már fertőzve. Kérem a parancsnokság segítségét.”
Az Ukrajna ellen indított háborúban az orosz hadsereg széleskörűen és szisztematikusan követ el nemi erőszakot. A legfiatalabb ismert áldozat 4, a legidősebb 83 éves; a megerőszakoltak harmada férfi. Az orosz társadalom jelentős része a jelek szerint szemet huny a történtek felett.
A fegyveres konfliktusok során a nők mindig az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi csoport, és ennek konkrét bizonyítékai is tetten érhetők az Ukrajnában zajló háborúban.
A történelem nagy fordulópontjait kivétel nélkül nők ellen elkövetett erőszakhullámok kísérték, de amikor a háborús nemi erőszakról kellett volna számot adni, a hallgatás összeesküvésében az elkövetők, az áldozatok, sőt a szemtanúk is részt vettek – derül ki a mai nőnapon megjelenő, Elhallgatva című tanulmánykötetből.
Hogyan bizonyítható, hogy mindkét fél beleegyezett az együttlétbe? Van erre egy alkalmazás – igaz, ennek is megvannak a hátulütői.
A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.