A fegyveres konfliktusok során a nők mindig az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi csoport, és ennek konkrét bizonyítékai is tetten érhetők az Ukrajnában zajló háborúban.
A történelem nagy fordulópontjait kivétel nélkül nők ellen elkövetett erőszakhullámok kísérték, de amikor a háborús nemi erőszakról kellett volna számot adni, a hallgatás összeesküvésében az elkövetők, az áldozatok, sőt a szemtanúk is részt vettek – derül ki a mai nőnapon megjelenő, Elhallgatva című tanulmánykötetből.
Hogyan bizonyítható, hogy mindkét fél beleegyezett az együttlétbe? Van erre egy alkalmazás – igaz, ennek is megvannak a hátulütői.
A háborúkban tömegesen megerőszakolt nők nem váltak részévé a hivatalos történetírásnak, és a mai napig nincs emlékművük Európában. Évtizedes hallgatás után az elmúlt időszak változást hozott, ám a traumáról folyó diskurzus két véglet között vergődik, ami félreviszi a fókuszt, és nem segít az áldozatokon. A Budapesten kezdeményezett több éves emlékezetprojekt és a 2023-ra tervezett emlékműállítás ezzel kíván szakítani.