Akiket a történetírás sokáig figyelmen kívül hagyott: nők a háborús konfliktusokban
Miként változott a nők szerepe a fegyveres konfliktusokban a 18. századtól az 1900-as évek totális háborúiig? Mennyire kapott eddig teret a történettudományban a nők háborús szerepvállalásának feldolgozása, különösen az első és a második világháború idején? Milyen szerepet kaptak a nők a háborús konfliktusokban? Mennyiben köszönhető nekik, hogy a hátország gazdasága nem omlott össze? Hogyan érinti a nőket a most zajló ukrán–orosz háború?
A Glossza legújabb epizódjában az adás szerkesztői Géra Eleonóra történésszel, levéltárossal, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének habilitált docensével és Svégel Fanni etnográfussal, az ELTE Történettudományi Doktori Iskolájának hallgatójával beszélgettek.
A magyarországi és a nemzetközi történetírás csak az elmúlt néhány évtizedben kezdett foglalkozni a nők fegyveres konfliktusban való szerepvállalásával, holott, ahogy már a beszélgetés elején kiderült, gyakran nem passzív szerepben, a hátországban találjuk meg őket, hanem a hadsereg gazdasági és társadalmi ökonómiájának integráns csoportjaként, legyen szó akár a katonák élelmezésről, gondviseléséről, szórakoztatásáról, akár anyagi támogatásukról. E szerepek többségét természetesen kizárólag férjezett nők tölthették be. Az úgynevezett markotányosnék gondoskodtak a katonák számára ételről, és ők ápolták a a sebesülteket is.
Az első, majd a második világháború nem a szerepek tekintetében jelentett változást, hanem abban, hogy a női jelenlét tömegessé vált. Ez ugyanakkor nem jelentette a társadalmi percepció megváltozását: a nők még sokáig láthatatlanok maradtak. Nem véletlen, jegyezte meg Svégel Fanni, hogy a korabeli nőreprezentáció a gondoskodó szakmába helyezett, tiszta és idealizált nőképet sugallt, ami a valóságnak súlyosan ellentmondott, tekintve a háború korábban nem látott brutalitását.
A beszélgetésben résztvevők kitértek a téma kutathatóságának kérdésére és a fennálló forrásadottságokra is. Utóbbinak jelentős kihatása van a téma vizsgálatában, mivel a 20. századot megelőző korszakokról meglehetősen kis számban állnak rendelkezésre a nők helyzetébe betekintést engedő ego-dokumentumok (például naplók, levelezések), vagy ha mégis, akkor azok csak a nők egy szűkebb körét kitevő, magasabb társadalmi rétegekhez tartozó csoportját reprezentálják. A hivatalos iratokból kibontakozó női sorsokat pedig a kutatónak kellő forráskritikával és érzékenységgel kell megszólaltatnia, dekódolva a korabeli szóhasználatokat és az adott történeti kontextus működését.
A nők ellen elkövetett háborús nemi erőszakról folyó kutatások többnyire naplókra, levelezésekre, valamint hivatalos iratokra támaszkodnak. A naplókban kevés helyen fogalmazódik meg nyíltan az erőszak tapasztalata. A traumatizáltság vagy a félelem jegyében az áldozatok és a szemtanúk gyakran kódolták vagy hallgatták el a történteket, mégis sokszor beszédesek az ilyen hiátusok. A nők elleni erőszak kapcsán a beszélgetés résztvevői kitértek az ukrán–orosz konfliktusra is, Svégel Fanni például többször hangsúlyozta, hogy a fegyveres konfliktusok során a nők mindig az egyik legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportot jelentik, aminek konkrét bizonyítékai is tetten érhetők az Ukrajnában most zajló háborúban. A többszörös kiszolgáltatottság nemcsak a háborús övezetben maradt nőket érinti, hanem a menekülteket is, akik között a legnagyobb számban szintén nők és gyerekek vannak. Ugyanakkor az ukrán–orosz háború egyik sajátossága, hogy ez az első olyan háborús esemény, amelyben az erőszakcselekmények nyilvánosságra kerülése és kivizsgálása és a tettesek büntetőjogi felelősségre vonása már a fegyveres összecsapások alatt kezdetét vette, ami talán lehetővé teszi az áldozatok elismerését, a kollektív traumák feldolgozását.
A cikk szerzője Bódi Lóránt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Jelenkortörténeti Osztályának tudományos segédmunkatársa. Az adás szerkesztői Czeferner Dóra és Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet munkatársai. A Glossza huszonkettedik adása meghallgatható a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on. További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: