Mikor robban már fel a Betelgeuze óriáscsillag? Mit tudtunk meg eddig a Trappist-1 bolygóiról a James Webb űrtávcsővel? Milyen új módszerekkel vizsgálják a világegyetem titkait? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Földi rádióteleszkópokkal találtak rá az új típusú gravitációs hullámokra, amiket a téridő fénysebességgel terjedő zavaraiként is lehet értelmezni. Elkészült galaxisunk első neutrínótérképe is.
A Hubble-űrtávcsővel sikerült megfigyelni, ahogy a viszonylag közeli törpegalaxis, a Henize 2-10 középpontjában található szupermasszív fekete lyuk csillagkeletkezést indít be. Kun Emma csillagász szerint az eredmények a galaxisok evolúcióját, a szupermasszív fekete lyukakat és a kozmikus neutrínókat is segíthetnek jobban megérteni.
Hogyan zajlik az életkutatás a Jezero-kráterben? Mit keres a Csurong marsradarja? Mire jó egy neutrínódetektor az Antarktisz jege alatt? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással indul a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
A könnyű neutrínók tanulmányozását segíti, ha tiszta víz és jég van a teleszkóp környezetében, ezért került a fél köbkilométeres, gömb alakú modulokból álló eszköz a világ legmélyebb tavának mélyére.
A Nap másodlagos fúziós folyamatából származó neutrínórészecskéket érzékelt egy olaszországi detektor. A tudományos áttörés fontos információkkal szolgál a Nap szerkezetéről, a magjában lévő elemekről és a nagyobb csillagok működéséről.
Amerikai, japán, kanadai és német részecskefizikusok a Physical Review Letters folyóiratban megjelent tanulmányukban arra keresik a választ, hogyan jöhet létre és hogyan mutatható ki a szimmetriatörés.
A gyengének nevezett kölcsönhatás szerényen hangzó neve ellenére kulcsszerepet játszik univerzumunk felépítésében: nélküle a világegyetem egyetlen hatalmas fekete lyuk lenne.
Mire jött rá az utóbb kémkedéssel vádolt olasz származású tudós, Bruno Pontecorvo? Felül kellett-e bírálni a relativitás kiinduló tételét a titokzatos neutrínók miatt? Rockenbauer professzor folytatja a kalandozást a fizika világában.
Ha valaki Nobel-díjat szeretne kapni, annak érdemes foglakoznia a neutrínók fizikájával. Ezt mutatja, hogy eddig négy alkalommal nyolc fizikusnak ítélték oda a díjat a területen elért eredményekért, de több is lehetett volna, ha mindegyik kutató megérhette volna a nagy napot.