Egy kozmikus részecskedetektorral olyan jeleket észleltek a Pennsylvaniai Egyetem kutatói, amelyek „megcáfolják a jelenlegi részecskefizikai ismereteket” – írja a Futurism.

A ballonokon lebegő Antarktiszi Impulzív Tranziens Antenna (ANITA) rendszerét ugyan az űrből a Földre érkező részecskék érzékelésre fejlesztették ki, de a kutatók által detektált jelek a horizont alól érkeztek. A portál idézi Stephanie Wisselt, a Pennsylvaniai Egyetem fizika és csillagászat docensét, az ANITA kutatócsoportjának tagját, aki elmondta, hogy elektromos töltés nélküli neutrínókat kerestek, amikor rábukkantak a „bizarr rádióhullámokra”.

A Physical Review Letters folyóiratban részletesen ismertetett rejtélyes anomália pontos forrását eddig nem sikerült azonosítani, annyi bizonyos csak, hogy a jelek a sarki jégtakaró aló, meredek, 30 fokos szögben érkeztek. A kutatócsoport számításai szerint az anomális hullámoknak több ezer kilométernyi kőzeten kellett áthaladniuk, mielőtt elérték volna a detektort, és normál esetben a kőzetrétegeknek a rádióhullámokat el kellett volna nyelniük.

„Rádióantennáink vannak egy léggömbön, amely 40 kilométerrel repül az Antarktisz jege felet. Antennáinkat a jégre irányítjuk, és a jégbe ütközve rádióhullámokat generáló neutrínókat keresünk” – foglalta össze a lényeget Wissel. Szerinte a horizont alól érkező jelek nem illeszkednek a részecskefizika standard modelljéhez. Ám a sötét anyag jelenléte helyett a kutatók azt gyanítják, hogy valami eddig nem ismert hullámterjedési anomáliáról lehet szó.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Sötétanyag-részecskét észlelhetett egy európai neutrínóteleszkóp

Tóth András tudomány június 11.

Két évvel ezelőtt a KM3NeT neutrínóteleszkóp egy addig sosem látott energiájú részecskét észlelt. Most egy kutatócsoport azt állítja, hogy ez a rejtélyes sötét anyag nyoma lehet. Mások szerint csak egy furcsán viselkedő neutrínó volt.

Több milliárd éve haladhatott a Föld felé egy neutrínó, hogy aztán Szicíliánál érjen véget az útja

Bodnár Zsolt tudomány február 13.

A valaha megfigyelt legnagyobb energiájú neutrínót észlelte a Földközi-tenger mélyén elhelyezett KM3NeT detektorhálózat – a titokzatos részecskét egy milliárd fényévekre lévő blazár sugározhatta a bolygónk felé.

Neutrínó: a titokzatos részecske, ami négy Nobel-díjat ért

Rockenbauer Antal tudomány 2018. május 25.

Ha valaki Nobel-díjat szeretne kapni, annak érdemes foglakoznia a neutrínók fizikájával. Ezt mutatja, hogy eddig négy alkalommal nyolc fizikusnak ítélték oda a díjat a területen elért eredményekért, de több is lehetett volna, ha mindegyik kutató megérhette volna a nagy napot.