Ha valaki azt állítja, hogy „a tudomány célja egy: mégpedig az igazság, semmi más nem érdekes”, jelentős mértékben leegyszerűsített és beszűkült képet mutat a tudományról, történeti távlatból nézve pedig egészen egyszerűen hamisat.
1687-ben éppen ezen a napon, július 5-én jelent meg Newton zseniális műve, a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica, ami lefektette a modern mechanika alapjait. Mi mással ünnepelhetnénk, mint egy négykoponyás Gravitrax-feladvánnyal?
Dél-afrikai asztrofizikusok szerint az Einstein által megjósolt, de mérésekkel csak pár éve igazolt gravitációs hullámok pontosabban írják le a világtengerek szintjének periodikus ingadozását, mint az eddigi elméletek.
Vajon hova jutottak volna a nagyszerű ókori görög filozófusok, ha rendelkeznek azokkal a korszerű eszközökkel, amelyekkel a mai tudomány dolgozik? Rockenbauer professzor a válasz nyomában.
Mi történik, ha a lány egy varázslattal elektronjainak egy százalékát átküldi a fiúhoz? Ekkor a lány pozitív, a fiú nagy negatív töltéssel rendelkezik. Mekkora lesz a vonzóerő közöttük?