A Nihon Hidankjó az indoklás szerint sokat tett az atomfegyver-mentes világért és azért, hogy első kézből származó beszámolókkal hívja fel a figyelmet arra, hogy soha többé nem lenne szabad ilyen fegyvert bevetni.
Han Kang Szöulban fogadta az Akadémia hívását, a közvetítés szerint épp egy teljesen átlagos napja volt.
David Baker új fehérjék tervezéséért kapta a díjat, a Google DeepMind kutatói, Demis Hassabis és John Jumper pedig a fehérjék háromdimenziós szerkezetét meghatározó AlphaFold2 mesterséges intelligencia kifejlesztéséért.
Az elismerést a neurális hálózatok területén tett áttörő jelentőségű felfedezéseikért ítélték oda a két kutatónak.
Victor Ambros és Gary Ruvkun a különböző sejttípusok létrejöttét szabályozó génaktivitás titkaira jöttek rá kutatásaik során, ezért jár a Nobel.
Claudia Goldin a nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenség okait és a nők munkaerő-piaci helyzetét kutatja.
A norvég írót innovatív színdarabjaiért és a kimondhatatlannak hangot adó prózájáért díjazták.
Az apró nanorészecskék felfedezéséért és fejlesztéséért idén két amerikai és egy orosz kutató kapja a kémiai Nobel-díjat.
Karikó Katalin orvosi Nobel-díja után a fizikai kategória három díjazottja közé is került magyar születésű tudós, Krausz Ferenc személyében.
Ötleteit részben a kor labortechnikai lehetőségeinek korlátai miatt általában nem fogadták kitörő lelkesedéssel, így kutatói életének jelentős részében nem engedhette meg magának, hogy tisztán a mechanizmust kutassa – írja Karikó Katalinról az MTA.
A francia Alain Aspect, az amerikai John Clauser és az osztrák Anton Zeilinger veheti át idén a fizikai Nobel-díjat. Az elismeréseket kiosztó bizottság szerint a kutatók munkájukkal megnyitották az utat a kvantuminformáción alapuló új technológiák előtt.
Jövő hétfőn jelentik be, ki veheti át idén az orvosi Nobel-díjat, és mivel tavaly a tudományos Nobeleket férfiak kapták, a lap összegyűjtötte azokat a tudósnőket, akik megérdemelnék a díjat. Köztük van az mRNS-alapú vakcinák magyar szabadalmaztatója is.
Egyszer még filmre vihetik a legreménytelibb génszerkesztési eljárás történetét, amelyben nagy egyetemek és tőkeerős cégek feszülnek egymásnak a szabadalomért egészen a mai napig. Az eljárás kidolgozásáért többen igényt tarthattak volna a Nobel-díjra, Emmanuelle Charpentier és Jennifer Doudna mégis megérdemelten vitte el a pálmát.
Harvey J. Alter, Michael Houghton és Charles M. Rice nagy hatású kutatása azonosította a potenciálisan májzsugort és májtumort okozó vírust. A kidolgozott új terápiákkal milliók életét sikerült megmenteni.