Az a közgazdász kapja idén a Nobelt, aki azt kutatja, miért keresnek kevesebbet a nők
A svéd központi bank (Riksbank) hétfőn bejelentette a 2023-as közgazdasági Nobel-emlékdíj győztesét. A díjat a Harvard Egyetem közgazdásza, az amerikai Claudia Goldin kapja, akinek kutatási témája a nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenség és a nők munkaerő-piaci helyzete.
A díjat odaítélő bizottság szerint Goldin volt az első, aki kutatásain keresztül átfogó képet tudott mutatni a nők keresetéről és munkaerő-piaci részvételéről az elmúlt évszázadok során, miközben feltárta a változások okait és a máig tartó egyenlőtlenségek fő forrásait is.
Az 1946-ban született Goldin a Cornell Egyetemen szerezte meg közgazdász diplomáját, majd a Chicagói Egyetemen doktorált gazdaságtörténetből. Itt kezdte el foglalkoztatni a gazdasági egyenlőtlenségek témája, disszertációját már „Rabszolgaság az amerikai polgárháború előtti városokban és a déli iparban” címmel írta meg. 1990-ben csatlakozott a Harvard Egyetem közgazdaságtan tanszékéhez, és azóta is ott oktat.
A közgazdász szerint a nők alulreprezentáltak a globális munkaerőpiacon, és összességében is kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A jelenség történetét több mint 200 évre visszamenő adatok segítségével tárta fel, és kimutatta, hogy a nők munkaerő-piaci részvétele nem emelkedett az idők során, hanem egy U alakú görbét mutat. A 19. század elején, az ipari társadalom kialakulásának idején csökkenésnek indult a házas nők részvétele a munkaerőpiacon, majd a 20. század elején, a szolgáltatási szektor terjeszkedésével ismét növekedni kezdett. Goldin ezt strukturális változásokkal magyarázta, valamint azzal, hogy a nők otthoni és családi kötelezettségeire vonatkozó társadalmi normák az idők során fejlődtek.
A 20. század folyamán aztán a nők iskolázottsági szintje is folyamatosan emelkedett, a legtöbb magas jövedelmű országban mára jóval magasabb is, mint a férfiaké. Emellett kutatásai arra is bizonyítékot szolgáltattak, hogy a fogamzásgátló tablettához való hozzáférés fontos szerepet játszott abban, hogy sok olyan nő is be tudjon lépni a munkaerőpiacra, aki máskülönben családot tervezne karrier helyett.
Minden forradalmi változás, gazdasági növekedés és a dolgozó nők arányának emelkedése ellenére azonban a 20. században sokáig tartotta magát a nők és férfiak közti jövedelmi egyenlőtlenség. Goldin szerint ez abból adódik, hogy már nagyon fiatal korban megszületnek azok az oktatási döntések (iskolaválasztás, szakosodás), amelyek egy egész életre meghatározzák a későbbi karrierlehetőségeket. Márpedig ha a fiatal nőkkel szemben támasztott elvárásokat a korábbi generációk tapasztalatai alakítják, például az anyjuké, akik addig nem mentek vissza dolgozni, amíg fel nem nőttek a gyerekek, az lassítja a fejlődést.
Goldin kutatásai feltárták, hogy míg a nemek közötti jövedelmi egyenlőtlenségek történelmileg leginkább az oktatáshoz való hozzáférésben és a szakmaválasztásban mutatkozó különbségekkel magyarázhatók, ma ugyanúgy létezik a jelenség az azonos foglalkozású férfiak és nők között is – és ez a szakadék az első gyerek születésével kezd igazán mélyülni.
Jakob Svensson, a díjat kiosztó bizottság elnöke elmondta, Claudia Goldin úttörő kutatásainak köszönhetően ma már sokkal többet tudunk a nők munkában betöltött szerepéről, az egyenlőtlenségek mögöttes tényezőiről és arról, hogy a jövőben hogyan lehetne orvosolni a helyzetet.
Ezzel vége az idei Nobel-szezonnak
A hivatalos 2023-as Nobel-díjak nyerteseit a múlt héten hirdették ki. Hétfőn Karikó Katalin és Drew Weissman kapta az orvosi-élettani díjat, kedden Krausz Ferencnek és két társának ítélték a fizikai díjat. (Ezelőtt egyszer fordult elő, hogy egy évben két magyar származású tudós is Nobel-díjat kapott: 1994-ben két amerikai emigránsunk, Oláh György és Harsányi János részesült a kémiai Nobel-díjban és a közgazdasági Nobel-emlékdíjban.) Szerdán a kémiai díj kihirdetése következett, majd csütörtökön az irodalmi, pénteken pedig a békedíj győzteséről döntöttek. Ezeket az elismeréseket egészíti ki a most kihirdetett közgazdasági Nobel-emlékdíj.
A többi Nobel-díjjal ellentétben ugyanis a közgazdasági díj odaítéléséről nem Alfred Nobel határozott az 1895-ös végrendeletében, hanem a svéd központi bank alapította meg azt az ő emlékére. Az első díjat 1969-ben adták át, azóta 54-et osztottak ki, amelyből 29-et megosztva kaptak. Goldin idei győzelme előtt két nő részesült az elismerésből: Elinor Ostrom 2009-ben, majd Esther Duflo 2019-ben.
A díjazottak az elismerést idén is december 10-én, Nobel halálának évfordulóján vehetik majd át; a nyertesek jutalma 11 millió svéd korona, ami nagyjából 368 millió forintnak felel meg.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
