Kedden, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában vehették át okleveleiket azok, akik 2022-ben elnyerték az MTA doktora címet. Tavaly összesen 82 kutatót tartottak érdemesnek a rangos címre, és ahogy azt közleményében az akadémia is kiemeli, közöttük 26 nő található, ami 32 százalékos arányt jelent.

Egy évvel korábban szintén 26 nőt választottak meg az MTA doktorának, így az intézmény összes doktora között a 2021-es 16 százalékhoz képest idén már 17,1 százalék a nők aránya. „Tehát, ha lassan is, de a nők aránya folyamatosan emelkedik az MTA doktorok között” – írja az akadémia.

Az MTA tudósainak diverzitása 2022 májusában került a figyelem középpontjába, amikor Kende Anna szociálpszichológus lemondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról, miután kiderült, hogy az akadémia frissen megválasztott 26 rendes tagja között egyetlen nő sincs.

„A döntést azért hoztam, hogy a saját eszközeimmel megmutassam, hogy a tiltakozásunkat, ellenérzésünket ki lehet és ki is kell fejezni. Nem gondolom, hogy közvetlen hatást lehetne ilyesmivel elérni, nem is azért csináltam, hogy azonnali változást eszközöljek, de talán tudatosabbá lehet tenni az embereket. Ha egymás közt puffogunk az általunk érzékelt igazságtalanságokon, az lelki támasznak jó lehet, de szerettem volna túllépni ezen és felhangosítani, kimondani, ami nem elfogadható” – mondta a Qubitnek Kende Anna.

Az MTA erre úgy válaszolt közleményében, hogy több évtized versenyhátránya nem hozható be néhány év alatt, és „a kutatói életpálya »piramisának« csúcsán levők között csak akkor lesz több nő, ha az érvényesülésüket a teljes kutatói életpályán, és különösen annak kritikus periódusaiban határozott lépésekkel segítik. Mint ahogyan azt a Magyar Tudományos Akadémia is teszi immár több elnöki ciklus óta”.

Az új doktorok 32 százaléka a matematika és a természettudományok, 27 százaléka a bölcsészet- és társadalomtudományok, 23 százaléka pedig az élettudományok területéről került ki. Korcsoportok szerint legnagyobb arányban az 51–55 évesek (24%), a 60 felettiek (20%) és a 46–50 évesek (19%) vannak a kinevezettek között, de ketten már 40 éves koruk előtt megkapták az elismerést. A legtöbben (58-an) valamelyik hazai felsőoktatási intézményben dolgoznak, míg kutatóintézetből és más intézményekből egyaránt 12-en lettek az MTA új doktorai.

A kinevezettek teljes névsorát és doktori értekezéseik leírását az MTA oldalán lehet elolvasni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az MTA szerint a több évtizedes versenyhátrány miatt nincsenek nagyobb számban nők az akadémia tagjai között

Qubit.hu tudomány 2022. május 6.

Az MTA több elnöki ciklus óta határozott lépésekkel segíti a nők érvényesülését, írta az intézmény az után, hogy Kende Anna szociálpszichológus lemondott bizottsági tagságáról, mert az idén megválasztott akadémiai rendes tagok között egy nő sincs.

Minél több gyereket szülnek a magyar kutatónők, annál kevesebbet keresnek a férfiakhoz képest

Radó Nóra tudomány 2022. október 27.

A Fiatal Kutatók Akadémiája felméréséből az is kiderült, hogy a 45 év alatti magyar kutatók legégetőbb problémája az alacsony jövedelem – a doktori ösztöndíjak például feleakkora jövedelmet biztosítanak, mint amennyit egy felsőfokú végzettség nélküli szakmunkás megkeres.

A nemek közti egyenlőségért küzd a tudományos akadémia – Németországban

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. szeptember 15.

A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia szerint nem csak a nemek közti egyenlőséget sérti, hanem a tudománynak is káros, hogy miközben ugyanannyi nő szerez doktori fokozatot, mint férfi, a professzori székig mégis csak a töredékük jut el. Irányelveket fogalmaztak meg ennek megváltoztatásáért.