Kanadában bukkantak rá az egyik legősibb növényevő állat maradványaira
Ez volt az első olyan szárazföldi őslény, amelyik képes volt a növényi rostok lebontására, és húsevőből vált növényevővé.
Ez volt az első olyan szárazföldi őslény, amelyik képes volt a növényi rostok lebontására, és húsevőből vált növényevővé.
A négy lábon járó páncélos növényevő 165 millió évvel ezelőtt élt a mai Marokkó területén.
A dinoszauruszok étrendjére eddig csak az állkapcsuk, a fogaik és a nyakhosszúság alapján következtettek, most először viszont a megkövesedett béltartalom vizsgálata közvetlen bizonyítékokkal is szolgált.
Ritkának számít, hogy egy sauropodomorpha növényevő dinoszaurusz koponyája ilyen épségben megmaradjon. Az állat egy tavakkal és folyókkal tarkított tájon élhetett, ahol harasztokkal és nyitvatermőkkel táplálkozott.
Európai őslénykutatók szokatlan módszerrel vizsgálták a dinoszauruszok felemelkedését: ürülék és hányás fosszíliákat elemeztek, amiből a dinoszauruszok és más állatok táplálkozására, valamint a környezetük megváltozására tudtak következtetni.
4,5 méter hosszú, 2,6 méter magas volt és 9 tonnát nyomott a lengyelországi megtalálási helyéről Lisowicia bojani néven bejegyzett emlősszerű növényevő. Egyike volt a legnagyobb szárazföldi élőlényeknek.