A kutatók a Kanada keleti partjánál elterülő Új-Skócia tartományban tárták fel egy mintegy 307 millió éves élőlény koponyáját, amit a szárazföldi gerincesek egyik legősibb ismert növényevőjeként tartanak számon – írja a Reuters. A kutatók Tyrannoroter hebertinek nevezték el a karbon időszakban élt élőlényt, amely koponyájának vizsgálatából kiderült, hogy az állat szája tele volt speciális fogakkal, ami a kemény növényi részek elfogyasztását segítette.

Ugyanakkor a Tyrannoroter heberti elődei, a négylábú szárazföldi állatok – azaz a tetrapodák nem növényevőként kezdték el meghódítani a szárazföldet. A húsos, végtagszerű úszókkal rendelkező halakból kifejlődött egyedek egy része a húsevésről áttért a rovarevésre, majd teljesen növényevővé vált. „Ez rendkívül fontos, mert azt jelenti, hogy a mai szárazföldi ökoszisztémák alapvető, növényevőkre épülő szerkezete már a karbon időszak óta létezik és fennmaradt” – mondta Arjan Mann a chicagói Field Múzeum paleontológusa és a Nature Ecology and Evolution folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

A kutatók CT-vizsgálatokat is végeztek a körülbelül 10 centiméter hosszú koponyán, amiből arra következtettek, hogy az őslény viszonylag nagy méretű volt, és a jelenleg is élő kéknyelvű szkinkhez hasonlított – bár kinézete ellenére nem a hüllők osztályába tartozott.

A felfedezés azért is fontos, mert a növényevés kialakulásának evolúciós folyamatait is segített feltárni: „Ez a tanulmány erősíti azt az elképzelést, hogy a rovarevés előadaptáció lehetett a növényevéshez, és hogy a korai növényevő rovarok elfogyasztásával a tetrapodák másodlagosan megszerezték a növényi anyag lebontásához szükséges bélflórát” – mondta Mann.

Kapcsolódó cikk:

Meglepő dinoszauruszfosszíliára bukkantak magyar és román paleontológusok egy kivételesen gazdag erdélyi lelőhelyen

Tóth András tudomány 2025. november 19.

A különleges lelőhelyen, amire 2019-ben találtak rá a kutatók a Hátszegi-medencében, szinte egymáson fekszenek a nagyméretű dinoszaurusz csontok.