Az önreprezentáció nem más, mint mikor az alany képes az elméjében saját magáról is információt tárolni. Az embereknél ennek rendkívül komplex, öntudatnak nevezett formája alakult ki. A tudomány jelenlegi állása szerint az evolúció során nem humán fajoknál is megjelenhetett az önreprezentáció egy-egy olyan eleme, ami ökológiailag releváns, a túlélést segítő képességé vált.

Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak új eredményei szerint a kutyák (Cannis familiaris) képesek felismerni a testüket, mint akadályt, márpedig ezt a képességet az embereknél az önreprezentáció egyik elemi megnyilvánulásának tartják – derül ki a Scientific Reports folyóiratban nemrégiben publikált tanulmányukból. Ez azt jelenti, hogy a kutyák megértik a testük és a környezet közötti összefüggést egy problémamegoldó feladat során.

A magyar kutatók – Lenkei Rita, Pongrácz Péter, Zsilák Borbála és Faragó Tamás – abból indultak ki, hogy mivel a kutyák emberi környezetben élnek, valószínűsíthetően náluk is megjelentek az önreprezentáció bizonyos formái. A testtudatuk meglétének bizonyos szintjét már korábban bizonyították, ennek fényében az már tudható volt, hogy a kutyák elméjében kialakult egy kép arról, milyen kiterjedéssel bír a testük, és ez miként befolyásolja a környezetével való interakciókat.

A testtudat vizsgálatán egyik kísérlete, amikor a kisgyereket ráállítják egy takaróra vagy szőnyegre, majd megkérik, hogy adja azt oda a tesztet végző kutatónak. Ahhoz, hogy a feladatot végrehajtsa, meg kell értenie, hogy mi a kapcsolat a saját teste és a szőnyeg között, vagyis először le kell róla szállnia és csak utána tudja átadni. A négylábúakra szabott kísérletben a kutatók egy labdát kötöttek a szőnyeghez, hogy a kutyák rögtön megértsék a gazda kérését, hogy a tárgyat (szőnyegestül) kézbe kell adni.

A kutatók az eredeti módszernél egy komplexebb vizsgálatot terveztek, több kontrollt is beiktatva, hogy biztosak lehessenek abban, hogy a kutyák csak akkor jönnek le a szőnyegről, ha az tényleg szükséges. Az eredmények szerint már az első próbálkozásra gyorsabban és nagyobb eséllyel léptek le a szőnyegről, ha azt valóban megkívánta a feladat, míg például ha a labda a földhöz volt rögzítve, rajta maradtak a próbálkozás közben is. Az etológusok szerint a próba sikeres teljesítése kapcsolatba hozható az úgynevezett tükörteszttel, amely révén egy korábbi kutatás során azt találták, hogy a testtudat gyerekeknél, kortól függetlenül, de nagyjából két éves kor körül egyszerre jelenik meg a tükörben való felismerés képességével.

A tanulmány összegzése szerint a kutya az első faj, amely a tükörteszten nem, de a „test mint akadály” teszten sikeresen átment. Ez jól alátámasztja azt az elképzelést, miszerint az öntudattal kapcsolatba hozható képességek egy többé-kevésbé összefüggő halmazként írhatók le, és nem egyetlen oszthatatlan tulajdonságként.

Korábbi kapcsolódó cikkeink: