Több mint 10 évvel a sikeres egérkísérletek után japán kutatóknak először sikerült más emlősfaj nőstényeit megtermékenyíteni embrionális őssejtek felhasználásával előállított hímivarsejtekkel.
A Nemzetközi Őssejtkutató Társaság eltörölte azt a több évtizedes irányelvet, miszerint emberi embriókon nem lehet a megtermékenyítés utáni 14. napon túl vizsgálatokat végezni. A kutatók szerint a döntés végre lehetővé teszi számos veleszületett rendellenesség és a korai vetélések tanulmányozását és megelőzését, de több bioetikus úgy gondolja, hogy a döntés megkérdőjelezi az emberi élet értékét.
Az iBlasztoid névvel ellátott műembriók kutatása egy sor bioetikai kérdést felvet, de a kutatók szerint a vizsgálatukkal jobban meg lehet érteni a korai vetélések és számos születési rendellenesség okait.
Emberi őssejtekkel láttak el egérembriókat, és hetek alatt olyan szövetekben mutatták ki az emberi eredetű sejteket, amelyekből a szív, az agy és a szemek is kialakulnak.
Emberi kimérák mindig is voltak, csak nem tudtunk róluk, de lassan a tudatos létrehozásuk sem tabu már. A közelmúltban számos olyan kutatási és terápiás modell létrehozására kértek engedélyt, amelyben a kimérát vagy a hibridet szándékosan hozzák létre. Itt az ideje, hogy a 21. század biotechnológiai ismeretei alapján tovább cizelláljuk a génállományba való beavatkozás tilalmát.
Vakság, cukorbetegség, Parkinson- és Alzheimer-kór – csak néhány betegség, amit a tesztelés alatt álló őssejtterápiákkal a jövőben orvosolni lehet. Az új módszerek kilátásairól a klónozásban is jártas Dinnyés András professzor tartott előadást a Qubit Live #2-n.
A DNS-forradalomról szólt a Qubit második élő estje, ahol öt neves kutató mutatta be, hol tart a tudomány a genetika különböző területein, többek között a rákkutatásban, a genom feltárásában vagy az antibiotikum-rezisztancia legyűrésében.
Az ember-állat kimérák alkotása a legutóbbi időkig először lehetetlen, majd az utóbbi néhány évben szigorúan tiltott tabu volt. A szabályozás szigora nemcsak a technológiai fejlődés, hanem a transzplantációs listán reménytelenül várakozók miatt is enyhült. Az Egyesült Államok után Japánban is elstartol az első államilag finanszírozott kimérakísérlet.
A tudományos álhírek korát éljük: újra divat a tudományban való kételkedés, de a tudomány túlhype-olása is rejt veszélyeket magában. Európa legnagyobb tudományos találkozóján, a Toulouse-ban megrendezett ESOF-on a legcsiszoltabb elmék gondolkoztak azon, hogyan felelhetnek a tudósok, tudománypolitikusok ezekre a kihívásokra.