Az örök élet még nem, de a minőségi öregkor már elérhető a sejtek genetikai újraprogramozásával
Az öregedő társadalomban egyre szaporodnak az olyan betegségek, amelyek esetében a sejtek pusztulása, elöregedése a fő probléma – ilyen a szívinfarktus, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, az időskori elbutulás vagy az 1-es típusú cukorbetegség (T1D). A DNS-forradalom egyik célja ezért a magas életminőségű, hosszú és aktív időskor biztosítása, amihez olyan eszközök állnak már rendelkezésre, mint az őssejtterápiák, a sejtek genetikai újraprogramozása vagy az állatokban növesztett szervek felhasználása. Dinnyés András, a Szent István Egyetem Gábor Dénes-díjas kutatója, a Biotalentum Tudásfejlesztő Kft. alapítója erről is beszélt a Trip Hajón szeptemberben megrendezett Qubit Live #2-n, ahol a genetikai forradalom volt a központi téma.
A fentebb teljes egészében megtekinthető előadásból az is kiderül, hogy a számos sikeres eset ellenére mi akadályozza a klónozás terjedését, hogy mennyi időre van még szüksége az orvostudománynak a hatékony őssejtterápiák bevezetésére, és hogy mennyire kell komolyan venni az örök életet ígérő kutatásokat.
A konferenciáról írt beszámolónkat ide kattintva lehet elolvasni, a többi előadásról készült videókat pedig itt lehet megnézni:
Mi az a biohacking, és mire lehet vele menni otthon, a konyhában?
Házi DNS-vizsgálat a netről olcsón beszerezhető eszközökkel? Igen, lehetséges! – árulta el Sebestyén Endre biohacker a szeptemberi Qubit Live #2-n.
Hol a szuperbaktériumok gyenge pontja?
Korunk egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása, hogy a túlzott antibiotikum-használat miatt elharapóztak a gyógyszereknek ellenálló szuperbaktériumok. Pál Csaba, az MTA evolúcióbiológusa a Qubit Live #2-n mondta el, hogy áll a szuperbaktériumok elleni harc. Íme a teljes előadás videón.
A genetikai forradalom hevében kell-e tartanunk a dizájnerbébik eljövetelétől? Ez is kiderült a Qubit Live #2-n
A genomszekvenálás költségei az elmúlt években annyira lecsökkentek, hogy már jövedelmező iparág települt a DNS-elemzésre, és 2025-re milliárdnyi emberi szekvencia állhat rendelkezésre. De hová vezet ez? Varga Máté genetikus előadása a Qubit Live #2-n.