A Max Planck Intézet kutatói laboratóriumi kísérletek és légköri modellek segítségével rekonstruálták a mikroműanyagok „életciklusát”.
A klímaváltozással gyakoribbá váló bozót- és erdőtüzek olyan aeroszolrészecskéket juttatnak a felső légkörbe, amik ózonbomláshoz vezetnek, mutat rá egy új kutatás.
Az Antartktisz feletti ózonréteg a freonok betiltása után 32 évvel is túl vékony, de ha minden a tervek szerint alakul, 2040-re helyreállhat az 1980 előtti állapot.
A múlt században hűtőközegként, oldószerként, tűzoltásra és hajtógázként használt fluor-triklórmetán, azaz a freon kibocsátása 2018 óta ismét csökken, és ez nagyrészt Kína és más kelet-ázsiai országok erőfeszítéseinek köszönhető.
A napokban megjelent tanulmány szerint a környezetszennyezés legrosszabb esetben 18 évvel késleltetheti az ózonréteg gyógyulását.
A jelenség nem az emberi erőfeszítésekkel függ össze, hanem azzal, hogy a sztratoszférában hirtelen 20-30 fokos felmelegedés következett be.
1987-ben megállapodtak a világ országai, hogy nem gyártanak több freont, de valaki Kelet-Ázsiában nem bírt magával: harmincegy év után ismét növekedett az ózonréteget súlyosan károsító gáz jelenléte a légkörben.