Harminc éve nem volt olyan kicsi az ózonlyuk, mint most
Kutatók számításai szerint idén harmincéves rekordot dönt az Antarktisz feletti ózonlyuk, azaz kisebb lesz, mint az elmúlt harminc évben bármikor. A légköri védőgázrétegben keletkezett elvékonyodott folt a szeptember közepén szokásos méretének még a felét sem éri el – jelentette az EU Copernicus Légkörfigyelő Szolgálata (CAMS). A lyuk emellett eltávolodott a Déli-pólustól.
A CAMS szakértőinek readingi központja az elkövetkező napokra stabil vagy enyhén emelkedett ózonszintet jelez előre.
A három oxigénatomból álló ózonmolekula a Föld felszínétől 20-30 kilométerre folyamatosan keletkezik és bomlik le. Szerepe, hogy elnyelje a Nap bizonyos frekvenciájú ultraibolya sugarait. Egy érintetlen légkörben az ózonciklus kiegyensúlyozottan működne, de az emberi tevékenység miatt a légkörbe kerülő klór- és brómtartalmú vegyületek felborították az egyensúlyt, és az ózonréteg elvékonyodásához vezettek. Ez a folyamat hagyományosan szeptember-októberben, az antarktiszi tavasz idején tetőzik.
Az 1987-ben aláírt Montréali jegyzőkönyv erre a helyzetre keresett megoldást. Az aláírók vállalták, hogy betiltják az ózonrétegre leginkább veszélyes vegyületek gyártását és használatát.
Míg tavaly ilyenkor az elvékonyodott terület 20 millió négyzetkilométert tett ki, idén csak 5 milliót, igaz, 2017-ben is csak valamivel több mint 10 millió négyzetkilométer volt – tehát a méret évről évre is ingadozik.
Váratlan felmelegedésnek köszönhető
Az ózonréteg vékonyodását a térségben rendszerint az indítja be, hogy az antarktiszi tél után a napsugarak visszatérnek a légkör felső rétegeibe. A kutatók szerint bár idén hamarabb kezdődött ez a folyamat, a sztratoszférában hirtelen bekövetkezett 20-30 fokos felmelegedés le is rövidítette azáltal, hogy destabilizálta az ózon lebomlásához vezető kémiai folyamatokat.
Richard Engelen, a CAMS helyettes vezetője szerint örvendetes az idei trend, de azért ő óva intene az elbizakodottságtól. Az ózonlyuk zsugorodását szerinte egyelőre inkább érdekes anomáliának kell tekinteni, aminek még fel is kell térképezni az okait.
„Igazából nem a Montréali jegyzőkönyvvel függ össze, mert a klór és a bróm még mindig ott van a légkörben. Inkább valamiféle dinamikus esemény válthatta ki. Adódik a kérdés, hogy mindez összefügg-e a klímaváltozással, de erre egyszerűen még nem tudunk választ adni.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Valaki valahol nagyon nekiment az ózonrétegnek
1987-ben megállapodtak a világ országai, hogy nem gyártanak több freont, de valaki Kelet-Ázsiában nem bírt magával: harmincegy év után ismét növekedett az ózonréteget súlyosan károsító gáz jelenléte a légkörben.