150 millió év után derült ki, hogyan pusztult el két újszülött repülő hüllő
A lenyűgözően ritka fosszíliák friss vizsgálata szerint a Németország déli részén felfedezett, aprócska pteroszauruszok egy heves viharnak estek áldozatául.
pteroszaurusz
Már a legelső dinoszauruszok és pteroszauruszok is melegvérűek voltak
A korábbi vélekedésekkel szemben a legtöbb dinoszaurusz melegvérű volt, akárcsak a madarak vagy az emlősök, intenzív anyagcseréjük pedig lehetővé tette, hogy egész évben aktívak maradjanak a legkülönbözőbb környezetekben.
113 millió éves toll írja át mindazt, amit eddig a tollak kialakulásáról gondoltunk
Most először írtak le a mai madarakéra emlékeztető színes tollakat, amiket a pteroszauruszok növesztettek. A rendkívüli felfedezés arra utal, hogy a tollaknak kezdetben hőszabályozási és vizuális kommunikációs szerepük volt – még jóval azelőtt, hogy a madárszerű dinoszauruszok szárnyra keltek volna.
Szenzációs pteroszauruszleletet tártak fel Skye szigetén
A 2,5 méter szárnyfesztávolságú állat a legnagyobb ismert jura kori pteroszaurusz, ráadásul a csontjai is kiváló állapotban őrződtek meg. Az állat a keresztségben a Dearc sgiathanach nevet kapta.
Az oviraptor-embrió az év dinoszaurusza a Qubit 2021-es őslénytani összefoglalójában
Sűrű év volt 2021 az őslénytanban: 890 millió éves kőzetekben találtak rá a Föld legősibb állatainak nyomaira; kiderült, hogyan élhették túl a madarak a dinoszauruszokat kiirtó kisbolygó-becsapódást; a legjobb új dinók versenyében pedig a farki fegyverzettel ellátott páncélos Stegouros csapott össze a madárként kotló Oviraptorral.
Alighogy kikeltek, már repkedhettek is az ifjú pteroszauruszok
A Portsmouthi Egyetem kutatói szerint a pteroszauruszok már röpképesen jöttek a világra, nem úgy, mint a legtöbb madár, amelyeknek kikelés után meg kell tanulniuk repülni. A kis dinoszauruszok valószínűleg kevésbé voltak alkalmasak a hosszú távú repülésre, mint a felnőttek, de fürgébben manőverezhettek, mint a kifejlett példányok.
Íme az elmúlt év legfontosabb őslénytani és földtörténeti felfedezései
2020-ban derült ki, hogy sokkal változatosabb volt a korai emlősök és madarak világa, mint eddig gondolták; megtudtuk, hogy a pteroszauruszok 150 millió éven át uralták az eget; és még közelebbről megismertük azt a katasztrofális napot, amely átírta a földi élet történetét.
Jókora szárnycsapással közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsük, hogyan tanultak meg repülni a hüllők
Az őslénytan egyik nagy rejtélye, hogy miként alakultak ki a triász időszakban az első röpképes gerincesek, a pteroszauruszok. Egy új kutatás most feltárta legközelebbi rokonaikat, a lagerpetidaeket, ami segít megoldani az évszázados talányt.
150 millió éven át tökéletesedett a pteroszauruszok repülési képessége
Egy módszertani áttörést hozó új kutatás feltárta, hogyan tudtak egyre hatékonyabban repülni a dinoszauruszokkal egy időben élő hüllők, és azt is, hogy milyen hatással volt rájuk a madarak megjelenése.