Alighogy kikeltek, már repkedhettek is az ifjú pteroszauruszok

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Annak ellenére, hogy az őslénytan két évszázada ismeri a pteroszauruszokat, az embriók és a fiatal példányok fosszíliái ritkák, és 2004 előtt nem is került elő hasonló lelet. Az azóta vizsgált ifjú dinoszauruszok csontozata alapján a Portsmouthi Egyetem és a Bristoli Egyetem kutatói úgy gondolják, hogy ezek az állatok már röpképesen jöttek világra, igaz, a képességeik különböztek a kifejlett példányokétól.

Korábban három eltérő nézetről volt szó a témában: az egyik szerint az állatok nem voltak röpképesek, míg el nem érték a felnőtt méretük 50 százalékát, a második szerint repülni nem tudtak, de a fiatalok siklani már képesek voltak, a harmadik szerint pedig a dinoszauruszok már a kikelés után is önálló életet tudtak élni, beleértve ebbe a repülést is. A kutatók az állatok csontozatának vizsgálata után most ez utóbbit találják a leginkább valószínűnek.

Így nézhetett ki egy rajnyi pteroszauruszFotó: Mark Witton / CC

A pteroszauruszok családi élete

A fiatal dinoszauruszok csontjai erősebbek voltak, mint a kifejlett példányoké, ez alapján pedig úgy gondolják, hogy a mindössze 25 centiméteres szárnyfesztávolságú pteroszauruszok képesek voltak felszállni, repülni és manőverezni is, amint kikeltek a tojásból. Mark Witton, a tanulmány vezető szerzője szerint a kis pteroszauruszok még mozgékonyabbak is lehettek, mint a felnőtt példányok, amelyek inkább a hosszabb távú repülésre rendezkedtek be. 

A kutatók a mostani számítások alapján belegondoltak a dinoszauruszok családi életébe is: az, hogy a frissen kikelt példányok nem szorultak gondoskodásra, azt is jelentheti, hogy a szüleiktől függetlenül fejlődhettek, és már a kikelésük után önállóan vadászhattak. A fürgeségüknek ebben az esetben két szempontból is nagy hasznát vehették: könnyebben elmenekülhettek a ragadozók elől, és a kisebb, de gyorsabb zsákmányállatokat is sikeresebben ejthették el, mint a lomhább felnőttek. 

Ha ez így volt, az azt is jelenti, hogy egy ilyen állat több evolúciós niche-t is betölthetett, és más, kisebb testű pteroszaurusz vetélytársa lehetett. A mostani kutatásban két faj, a Pterodaustro guinazui és a Sinopterus dongi tagjait vizsgálták. Az előbbi kifejlett állapotában a 240 centis szárnyfesztávolságot is elérhette, és valószínűleg hasonlóan táplálkozott, mint a mai flamingók, ezért az is elképzelhető, hogy ezekhez a madarakhoz hasonlóan ezek a dinoszauruszok rózsaszínűek voltak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: