A 2020 nyarán útnak indított Perseverance marsjáró december elején két újabb kőzetmintát gyűjtött be a Mars felszínén, amelyek a korábban begyűjtött kőzetmagoktól eltérően a bolygó felszínén a szél által összehordott homok- és porkupacokból származnak – írja a NASA. A mintákat az interkontinentális minta-visszahozatali program keretében közel tíz év múlva földi körülmények között is vizsgálják majd. Addig a szonda gondoskodik arról, hogy biztonságban legyenek.

A kőzet- és pormintákra a Földön egy sor vizsgálat vár. A tudósokat és a mérnököket egyaránt érdekli ugyanis, milyen a marsi kőzetek és a regolit összetétele és felépítése. Nemcsak a marsi élet nyomait keresik bennük, hanem azt is vizsgálják, hogy milyen kihívásokat jelentenek az űrben használt eszközök számára. A regolit emellett a Marson zajló geológiai folyamatokról is tartalmaz információt, de hatással van a Marsra vitt tárgyakra és robotokra is.

A regolit tanulmányozása épp ezért nemcsak a mostani expedíció, hanem a jövőbeliek megalapozása miatt is kiemelt fontosságú. A por és a regolit károsíthatja a bolygón használt eszközöket, űrruhákat, napelemeket, műszereket akkor is, ha egy távolról irányítható szondáról van szó és akkor is, ha emberek lépnek a bolygóra. Az űrhajósokra nézve pedig kimondottan veszélyes lehet az apró szemcseméretű regolit. A holdi regolitról ugyanis már bizonyították, hogy a részecskéi elég élesek lehetnek ahhoz, hogy mikroszkopikus szakadásokat okozzon az űrruhákon. A szimulációk szerint pedig olyan apró szemcsék is előfordulhatnak, amelyek a légzőkészülékek szűrőin is képesek átjutni.

A Mars felszínén található porra azonban nem csak kockázatként tekintenek a tudósok. Hasznos lehet például a sugárzás elleni védelemben, ha egy állomás kiépítésére kerül sor, még ha felhasználása körültekintést igényel is. A por belélegzése vagy lenyelése a mérgező összetevők miatt lehet veszélyes.

A regolitminták gyűjtéséhez a Perseverance egy speciális fúrófejet használt. Az eszköz egy tüskeszerű, furatokkal ellátott fej, amelyet a NASA Jet Propulsion Laboratory-jának (Sugárhajtómű Laboratórium, JPL) mérnökei kimondottan erre a célra, a regolit begyűjtésére fejlesztettek a Mars felszínének és geológiai viszonyainak szimulációja segítségével.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Káprázatos videón mutatja be a NASA, hogyan jutnak el a Földre az első marsi minták

Bodnár Zsolt tudomány 2022. november 18.

A marsi minták Földre hozatala az űrkutatás történetének eddigi legkomplexebb művelete lesz, legalább négy eszköz szinkronizált tevékenységére lesz hozzá szükség. A NASA most Pixar-filmeket meghazudtoló animációban mutatja be a küldetést.

Mélyebbre kell ásni, hogy kiderüljön, volt-e valaha élet a Marson

Tóth András tudomány 2022. július 14.

8 milliárd dolláros amerikai-európai projekt múlik azon, hogy a Perseverance marsjárónak sikerül-e olyan mélyről mintákat vennie, ahol a kozmikus sugárzás még nem bontott le minden érdekes molekulát.

Már csak 11 évet kell aludni, hogy megtudjuk, van-e élet a Marson

Tóth András tudomány 2020. január 18.

Kezd összeállni, pontosan hogyan kerülnek majd vissza a Földre 2031-ben a NASA következő marsjárója által gyűjtött kőzetminták. Az ember első holdra szállását célzó Apollo-programhoz hasonló léptékű küldetés végre választ adhat a kérdésre, hogy van-e, vagy volt-e valaha élet a szomszédban.