A kínai Csang-o–5 szonda által gyűjtött minták elemzéséből kiderült, hogy a Hold felszínén elszórva található apró üveggyöngyök akár 270 milliárd tonna vizet is tartalmazhatnak, amit a jövőbeni Hold-missziók során az űrhajósok kinyerhetnek és felhasználhatnak – írja a Guardian.

„Ez az egyik legizgalmasabb felfedezés, amit valaha tettünk. Ezzel a Hold fenntartható módon történő feltárásának lehetőségei minden eddiginél nagyobbá váltak” – mondta a kutatás jelentőségéről Mahesh Anand, az Open University bolygókutató professzora. A holdbázisok telepítését célzó űrügynökségeknek ez óriási áttörés, hiszen mindez azt jelenti, hogy nemcsak vízhez, de hidrogénhez és oxigénhez is könnyen hozzáférhetnek a Holdon.

A Csang-o–5 szonda 2020 decemberében tért vissza holdi talajmintáival, amelyekben egy milliméternél is kisebb üveggyöngyöket fedeztek fel a kutatók. Ezek akkor keletkeznek, amikor meteoroidok csapódnak a Holdba, amelynek felszínéről olvadt cseppekből álló záporok csapódnak ki. A cseppek később megszilárdulnak, majd a holdporba keverednek.

Az apró szemcsék vizsgálatai kimutatták, hogy együttesen hatalmas mennyiségű vizet tartalmaznak, ami a Hold teljes felszínén 300 millió és 270 milliárd tonna közötti mennyiséget tehet ki. A Nature Geoscience című szaklapban közzétett kutatás szerint a gyöngyökből kinyert felszíni vizet sokkal könnyebb lenne kinyerni a Holdra érkező embereknek és robotoknak, mint az örökké árnyékos kráterekben megbúvó vízjégből.

„Ez nem azt jelenti, hogy egyszerűen megrázzuk az anyagot, és a víz elkezd belőle kicsöpögni, de van arra bizonyíték, hogy amikor ennek az anyagnak a hőmérséklete 100 Celsius-fok fölé emelkedik, akkor ki lehet belőle nyerni a vizet” – mondta Anand.

A kutatás szerint a víz akkor keletkezik, amikor a Napból kiáramló nagy energiájú részecskék (napszél) becsapódnak az olvadt cseppekbe. Mivel a napszél hidrogénmagokat tartalmaz, az a cseppekben lévő oxigénnel egyesülve vizet vagy hidroxilionokat hoz létre. A víz ezután a gyöngyökbe záródik, és azok felmelegítésével lehet újra kinyerni.

Ráadásul a kutatás jelentősége nem is áll meg a Holdon: a Kínai Tudományos Akadémia professzora és a tanulmány társszerzője, Hu Szen szerint az ilyen becsapódási gyöngyök a Naprendszer más levegőmentes kőzeteiben is rejthetnek felszabadítható vizet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Sokkal több vizet rejthet a Hold, mint eddig hitték

Bodnár Zsolt tudomány 2022. szeptember 13.

A kínai Csang-o–5 holdszonda által gyűjtött kőzetminták friss elemzése szerint akár hatszor annyi víz is lehet a mintagyűjtés helyszínén, de egy eddig ismeretlen ásványra is bukkantak a Holdon.

Sikeresen landolt a Földön a kőzetmintákat hazaszállító kínai holdszonda

Bodnár Zsolt tudomány 2020. december 17.

A Csang'o–5 küldetés sikere azt jelenti, hogy 44 év után először állnak új holdkőzetminták a kutatók rendelkezésére. Az USA és a Szovjetunió után Kína a harmadik ország, amelynek sikerült mintákat gyűjteni a Holdon.

Már videón is látható a kínai űrszonda Holdra szállása

Bodnár Zsolt tudomány 2020. december 3.

A Csang'o–5 még idén visszatérhet a Földre, több kilogrammnyi kőzet- és talajmintával, hogy a kutatók közelebb kerüljenek a Hold keletkezésének megértéséhez, és az égitest eredetének feltárásához.