Több milliárd tonna vizet rejthetnek a Hold felszínén található apró üveggyöngyök
A kínai Csang-o–5 szonda által gyűjtött minták elemzéséből kiderült, hogy a Hold felszínén elszórva található apró üveggyöngyök akár 270 milliárd tonna vizet is tartalmazhatnak, amit a jövőbeni Hold-missziók során az űrhajósok kinyerhetnek és felhasználhatnak – írja a Guardian.
„Ez az egyik legizgalmasabb felfedezés, amit valaha tettünk. Ezzel a Hold fenntartható módon történő feltárásának lehetőségei minden eddiginél nagyobbá váltak” – mondta a kutatás jelentőségéről Mahesh Anand, az Open University bolygókutató professzora. A holdbázisok telepítését célzó űrügynökségeknek ez óriási áttörés, hiszen mindez azt jelenti, hogy nemcsak vízhez, de hidrogénhez és oxigénhez is könnyen hozzáférhetnek a Holdon.
A Csang-o–5 szonda 2020 decemberében tért vissza holdi talajmintáival, amelyekben egy milliméternél is kisebb üveggyöngyöket fedeztek fel a kutatók. Ezek akkor keletkeznek, amikor meteoroidok csapódnak a Holdba, amelynek felszínéről olvadt cseppekből álló záporok csapódnak ki. A cseppek később megszilárdulnak, majd a holdporba keverednek.
Az apró szemcsék vizsgálatai kimutatták, hogy együttesen hatalmas mennyiségű vizet tartalmaznak, ami a Hold teljes felszínén 300 millió és 270 milliárd tonna közötti mennyiséget tehet ki. A Nature Geoscience című szaklapban közzétett kutatás szerint a gyöngyökből kinyert felszíni vizet sokkal könnyebb lenne kinyerni a Holdra érkező embereknek és robotoknak, mint az örökké árnyékos kráterekben megbúvó vízjégből.
„Ez nem azt jelenti, hogy egyszerűen megrázzuk az anyagot, és a víz elkezd belőle kicsöpögni, de van arra bizonyíték, hogy amikor ennek az anyagnak a hőmérséklete 100 Celsius-fok fölé emelkedik, akkor ki lehet belőle nyerni a vizet” – mondta Anand.
A kutatás szerint a víz akkor keletkezik, amikor a Napból kiáramló nagy energiájú részecskék (napszél) becsapódnak az olvadt cseppekbe. Mivel a napszél hidrogénmagokat tartalmaz, az a cseppekben lévő oxigénnel egyesülve vizet vagy hidroxilionokat hoz létre. A víz ezután a gyöngyökbe záródik, és azok felmelegítésével lehet újra kinyerni.
Ráadásul a kutatás jelentősége nem is áll meg a Holdon: a Kínai Tudományos Akadémia professzora és a tanulmány társszerzője, Hu Szen szerint az ilyen becsapódási gyöngyök a Naprendszer más levegőmentes kőzeteiben is rejthetnek felszabadítható vizet.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
