Európa is felébredt, és indul a Holdra bányászni

Miután Kína január elején sikeresen landolt a Hold túloldalán, és 2019-ben többek között az Elon Musk-féle SpaceX mellett India és Izrael is a Holdra készülődik, végre az Európai Űrügynökség (ESA) is felvázolta, hogyan kíván eljutni az égitestre, és pontosan mit is akar ott kezdeni.

A francia székhelyű ArianeGroup hétfői közleménye szerint az ESA egyéves szerződést kötött az űripar különböző területein tevékenykedő céggel, hogy közösen készítsenek elő egy missziót, amelynek eredményeként 2025-ig európai űreszközök is elindulnak a Holdra regolitot bányászni. A regolit az égitest felszínét borító por, kőtörmelék és egyéb anyagok összefoglaló neve, bányászata pedig azért fontos a Holdra igyekvő űrcégeknek, mert többek között vas-oxid is található benne, amelyből oxigént, vizet és az űreszközöket hajtó üzemanyagot is ki lehet nyerni.

Kiállított regolit a Jet Propulsion Laboratory pasadenai központjábanFotó: Mintaha Neslihan Eroglu/Anadolu Agency

Az előkészületek során az ArianeGroup a PTScientists nevű német startuppal és egy belga vállalkozással, a Space Applications Services-zel is összeáll – előbbi a holdi landolóegység megépítéséért, utóbbi pedig a földi vezérlőegységért és a kommunikációs szolgáltatásokért lesz felelős. Így egy 100 százalékig európai konzorcium jött létre, amely a misszió teljes folyamatát képes felügyelni.

David Parker, az ESA emberi és robotos felderítéseiért felelős igazgatója elmondta: „Az űrbeli erőforrások felhasználása a Hold-expedíciók kulcsa, a most kezdeményezett kutatás pedig az ESA átfogó tervének részét képezi annak érdekében, hogy Európa partner lehessen a következő évtized globális űrexpedícióiban. Ezt a tervet még idén a miniszterek elé rakjuk a Space19+ konferencián”.

Az űreszközök indításáról a francia cég Ariane64 nevű hordozórakétája gondoskodik majd, amellyel akár 8,5 tonnányi rakományt is el tudnak juttatni a Holdra.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ott van a nyelved hegyén, de nem tudod kimondani? Nem vagy egyedül!

Mindannyiunkkal előfordul, hogy egy-egy teljesen hétköznapi szó kimegy a fejünkből, de már majdnem eszünkbe jut. A jelenség utalhat valami komoly bajra is, de nem kell rögtön aggódni: teljesen normális, hogy már megint tepsiütőnek hívtad a serpenyőt, sőt, ha tornáztatod egy kicsit az agyad, még jót is tehet az, ha egy szó a nyelved hegyén van, mégsem tudod kimondani.

Mit üzennek egymásnak a növények?

A növények olyan fokú kémiai diverzitást állítanak elő, amit talán most még felfogni sem vagyunk képesek. Parádi István, az ELTE TTK Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék egyetemi adjunktusának előadása a márciusi Budapest Science Meetupon.