Több millió tonna holdport vetnének be a globális felmelegedés elleni harcban
A Hold felszínén található port árnyékolásra is lehetne használni egy, a PLOS Climate folyóiratban megjelent tanulmány szerint. A kutatók szimulációkat végeztek, amikben a Föld holdjának felszínét borító port helyeztek el a bolygó és a Nap közé. Az eredmények szerint ezzel a lépéssel csökkenthető lenne a földfelszínt elérő fotonok száma és ezzel együtt a felmelegedés mértéke is. Kérdés, hogy megéri-e az energiabefektetést a por elhelyezése és helyben tartása.
Azáltal, hogy a Napból érkező fényenegria egy része nem érné el a Földet, csökkenteni lehetne a felszínen tapasztalható felmelegedést. Megfelelő mértékű árnyékolással pedig akár az ipari forradalmak kezdete óta kibocsátott üvegházhatású gázok (elsősorban a szén-dioxid) hatásai is ellensúlyozhatók lennének, írja a New Scientist.
Csakhogy az elképzelés egyelőre eléggé utópisztikus, gyakorlatilag megvalósíthatatlannak látszik. Ahhoz, hogy az akár 100 millió tonnás porfelhőt a helyén tartsák óriási mennyiségű energiára lenne szükség. Nem elég ugyanis azt egyszer elhelyezni a Nap és a Föld közötti gravitációs erőtér egyensúlyi pontjában (ezt nevezik első Lagrange-pontnak és kb. 1,5 millió kilométerre van a Föld felszínétől). A napszél annak ellenére mozdíthatná el innen a porszemcséket, hogy azok elvileg itt egy helyben kellene, hogy maradjanak. Tehát rendszeresen igazgatni kellene a porfelhőt, illetve gondoskodni kellene az utánpótlásról is.
Ezért a statikus porfelhő elhelyezésénél jobb megoldásnak látszik egy holdpor-áramlat létrehozása. A Hold északi pólusáról másodpercenként 2,8 kilométeres sebességgel indított folyamatos poráram részecskéi mindössze 5-5 napot töltenének a napfény blokkolásával, majd szétszóródnának a Naprendszerben. Ehhez ráadásul lényegesen kevesebb energiára lenne szükség, amit a Holdon elhelyezett napelempark biztosíthatna.
A megoldás viszont egy sor eddig nem vizsgált módon hatna a Földre és a földi életre. Az éghajlati folyamatok részben átalakulhatnak, ami befolyásolja a mezőgazdasági termelést az egyes régiókban, valamint a vízminőségre is hatással lehet. De nem csak a felszínen okozhat problémát egy ilyen poráram: a műholdak működését is befolyásolhatja a Naprendszerben szétszóródó holdpor.
Összességében a porpajzsos megoldás sem jelentene tartós és végleges megoldást a felmelegedés elleni harcban, csupán időt nyerhetne vele az emberiség. A valódi eredményekhez mindenképpen folytatni kell a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését a szakértők szerint.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: