
A legrégebbi rúnakövek eredetileg kirakósnak készülhettek
A Norvégiában előkerült töredékek összehasonlító vizsgálatára és kormeghatározására alapozó új tanulmány most jelent meg az Antiquity folyóiratban.
A Norvégiában előkerült töredékek összehasonlító vizsgálatára és kormeghatározására alapozó új tanulmány most jelent meg az Antiquity folyóiratban.
Håkon Glørstad azt állítja, hogy a követ, amit a hagyomány és a tudomány jelenlegi állása szerint a legendás Kékfogú Harald állíttatott, valójában egy püspök rendelte meg a tizenegyedik században, hogy erősítse a dán nemzeti identitást. A dánok nincsenek elájulva az elmélettől.
A penge közel 2 ezer éves lehet, a rávésett szavak pedig a tulajdonos vagy a kés nevét rejthetik.
A hetedik század elejéről származó tehéncsontra valaki felkarcolta a Futhark-rúnasort, ami alapján a régészek azt feltételezik, hogy ezzel taníthatták írni-olvasni az ott élőket. A régészek szerint ez arra utal, hogy a szlávok és a germánok barátságosabb kapcsolatban állhattak egymással, mint korábban hitték, egyes cseh nacionalisták szerint viszont európai propaganda az egész.