A legrégebbi rúnakövek eredetileg kirakósnak készülhettek

A világ legkorábbi rúnakőtöredékei kirakós játékként illeszkednek egymáshoz, ami azt jelentheti, hogy szándékosan törték darabokra az eredetileg egyetlen egészet alkotó táblákat, állítja az Antiquity folyóiratban hétfőn, február 3-án megjelent tanulmányt jegyző kutatócsoport. Kristel Zilmer, az Oslói Egyetem runológia professzora és munkatársai a norvégiai Svingerud sírmezőről előkerült rúnaírásos homokkőtöredék összehasonlító vizsgálatára és azok szénizotópos kormeghatározására alapozzák állításukat.

A töredékeket három ásatási szezon alatt tárták fel a kutatók. A laboratóriumi vizsgálatok igazolták kezdeti sejtéseiket, amelyek szerint bár a rúnák feltehetően nem ugyanattól a kéztől és nem is feltétlenül ugyanabból a korból származnak, a darabok mégis kirakósként illeszkednek egymáshoz. A töredékek összeillesztésével ugyanis a kutatók több összefüggő rúnafeliratot is megfejtettek.

Rúnakő-kirakós az Antiquity folyóiratban 2025. február 3-án megjelent tanulmányból
photo_camera Rúnakő-kirakós az Antiquity folyóiratban 2025. február 3-án megjelent tanulmányból Fotó: George Alexis Pantos, Kristel Zilmer

A szénizotópos kormeghatározás újabb meglepetéssel is szolgált. Kiderült ugyanis, hogy leletek az időszámítás előtti 50 és az időszámítás szerinti 275 között készültek, ami azt jelzi, hogy a töredékek a legrégebbi ismert rúnakövek lehetnek.

A rúnakő-kirakós egyik darabja az Antiquity folyóiratban 2025. február 3-án megjelent tanulmányból
photo_camera A rúnakő-kirakós egyik darabja az Antiquity folyóiratban 2025. február 3-án megjelent tanulmányból Fotó: George Alexis Pantos, Kristel Zilmer

A kutatók szerint a jól megőrzött, pontosan adatolható régészeti kontextusban fellelt töredékek nagy jelentőséggel bírnak a korai skandináv rúnakövekről folytatott vitákban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás