A legrégebbi rúnakövek eredetileg kirakósnak készülhettek

A világ legkorábbi rúnakőtöredékei kirakós játékként illeszkednek egymáshoz, ami azt jelentheti, hogy szándékosan törték darabokra az eredetileg egyetlen egészet alkotó táblákat, állítja az Antiquity folyóiratban hétfőn, február 3-án megjelent tanulmányt jegyző kutatócsoport. Kristel Zilmer, az Oslói Egyetem runológia professzora és munkatársai a norvégiai Svingerud sírmezőről előkerült rúnaírásos homokkőtöredék összehasonlító vizsgálatára és azok szénizotópos kormeghatározására alapozzák állításukat.
A töredékeket három ásatási szezon alatt tárták fel a kutatók. A laboratóriumi vizsgálatok igazolták kezdeti sejtéseiket, amelyek szerint bár a rúnák feltehetően nem ugyanattól a kéztől és nem is feltétlenül ugyanabból a korból származnak, a darabok mégis kirakósként illeszkednek egymáshoz. A töredékek összeillesztésével ugyanis a kutatók több összefüggő rúnafeliratot is megfejtettek.

A szénizotópos kormeghatározás újabb meglepetéssel is szolgált. Kiderült ugyanis, hogy leletek az időszámítás előtti 50 és az időszámítás szerinti 275 között készültek, ami azt jelzi, hogy a töredékek a legrégebbi ismert rúnakövek lehetnek.

A kutatók szerint a jól megőrzött, pontosan adatolható régészeti kontextusban fellelt töredékek nagy jelentőséggel bírnak a korai skandináv rúnakövekről folytatott vitákban.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: