
A világ legnagyobb távcsöve néhány óra alatt kiderítheti, van-e élet a közeli exobolygókon
Legalábbis a chilei sivatagban most épülő Rendkívül Nagy Távcső (ELT) szimulációi erre engednek következtetni. A teleszkóp 2028-ban kezdheti meg a működését.
Legalábbis a chilei sivatagban most épülő Rendkívül Nagy Távcső (ELT) szimulációi erre engednek következtetni. A teleszkóp 2028-ban kezdheti meg a működését.
A földönkívüli intelligencia után kutató Lisa Kaltenegger szerint a James Webb űrtávcsőnek köszönhetően minden korábbinál közelebb kerültünk az idegen életjelek észleléséhez.
Nincs jelentős légkör a Földtől 40 fényévre található TRAPPIST-1c bolygó körül. Boldog Ádám csillagász szerint ettől annak az esélye is csökken, hogy a csillag más bolygói lakhatók.
A James Webb űrtávcső infravörös műszereit fejlesztő kutatók évtizedek óta várták ezt a napot. Kár, hogy a vizsgált bolygóról, a TRAPPIST–1 b-ről az derült ki, hogy nincs légköre.
Segíthet-e a Vénusz az exobolygók és a földönkívüli élet kutatásában? Szupernóvává válik-e a Betelgeuze csillag? Kun Emma és Molnár László csillagászokkal és állandó szerzőnkkel, Tóth Andrással folytatódik a Qubit csillagászati és űrkutatási podcastsorozata.
Több olyan földszerű bolygó is keringhet a TRAPPIST-1 rendszerében, amelyek felszínén jelentős mennyiségű víz található. A vörös törpe héttagú bolygórendszere tízszer olyan messze van, mint az Alpha Centauri hármas csillagrendszere a lakhatónak gondolt Proxima b-vel.