A Földtől körülbelül 40 fényévre található a Trappist–1 nevű vörös törpecsillag, amely körül hét kőzetbolygó kering, ezek közül pedig több is a csillagrendszer lakható zónájában helyezkedik el. Míg a korábbi megfigyelések a csillaghoz közelebb eső bolygókról megállapították, hogy nagy valószínűséggel nem rendelkeznek légkörrel, a Trappist–1e jelzésű bolygó vizsgálata során felmerült, hogy annak a Földhöz (vagy a Szaturnusz holdjához, a Titanhoz) hasonlóan nitrogénben gazdag légköre is lehet.

Bár az asztrofizikusok hangsúlyozzák, hogy légkört közvetlenül még mindig nem észleltek, a James Webb űrtávcsővel (JWST) végzett friss elemzések kimutatták, hogy a földihez hasonló légkör lehetősége fennáll az exobolygón. A kutatók ugyanis lényegében ki tudták zárni a szén-dioxidban gazdag légkör jelenlétét, tehát a Trappist–1e viszonyai nem emlékeztetnek sem a Vénusz sűrű, sem a Mars vékony atmoszférájára. A JWST által észlelt csillagfény apró eltérései utalhatnak nitrogén jelenlétére, bár a vörös törpe aktív, gyakori kitörései megnehezítik a méréseket. Azt már korábbi kutatások is kimutatták, hogy az 1b, 1c és 1d jelzésű, a csillaghoz legközelebbi bolygókon az erős naptevékenység miatt nincs légkör.

A csillagrendszert folyamatos megfigyelés alatt tartják, és a kutatók célja, hogy a bolygó légkörének pontos összetételét tisztázni lehessen. Ez kulcsfontosságú a vörös törpék körüli lakhatóság vizsgálatában – az ilyen típusú csillagok gyakoriak galaxisunkban, a Tejútrendszerben. Ha kiderül, hogy a Trappist-1e rendelkezik légkörrel, az azt jelenti, hogy a bolygó védelmet élvezhet a csillag kitöréseitől, vagyis létezhet folyékony víz a felszínén.

A kutatók az előzetes eredményeket „reménysugárnak” nevezik, és folytatják a megfigyeléseket, hogy további adatokat gyűjtsenek a bolygó légkörének összetételéről, ami segíthet meghatározni, hogy fennállnak-e az élet fenntartásához szükséges körülmények.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A James Webb új eredményei alapján még korai vakációt tervezni a TRAPPIST-1 csillag bolygóira

Tóth András tudomány 2023. június 19.

Nincs jelentős légkör a Földtől 40 fényévre található TRAPPIST-1c bolygó körül. Boldog Ádám csillagász szerint ettől annak az esélye is csökken, hogy a csillag más bolygói lakhatók.

A Carl Sagan Intézet igazgatója szerint 5-10 éven belül rátalálhatunk a földönkívüli életre

Bodnár Zsolt tudomány 2024. április 26.

A földönkívüli intelligencia után kutató Lisa Kaltenegger szerint a James Webb űrtávcsőnek köszönhetően minden korábbinál közelebb kerültünk az idegen életjelek észleléséhez.

A világ legnagyobb távcsöve néhány óra alatt kiderítheti, van-e élet a közeli exobolygókon

Bodnár Zsolt tudomány március 24.

Legalábbis a chilei sivatagban most épülő Rendkívül Nagy Távcső (ELT) szimulációi erre engednek következtetni. A teleszkóp 2028-ban kezdheti meg a működését.

* * *

Szeptemberben a mesterséges intelligencia (AI) főbb kutatási irányaival, korlátaival és társadalmi kockázataival foglalkozunk az exkluzív, csak Qubit+ tagoknak meghirdetett, következő tudományos estünkön, a 12. Qubit Live-on.

Velünk lesz Huszár Ferenc mérnökinformatikus, az egyik legidézettebb magyar AI-kutató, Ligeti-Nagy Noémi alkalmazott nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont Nyelvtechnológiai Kutatócsoportjának vezetője, Jakovác Antal fizikus, a Wigner Adat- és Számításintenzív Tudományok Kutatócsoport vezetője, Gáspári Zoltán bioinformatikus, a PPKE egyetemi tanára és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra!

Az estet az Amundi Alapkezelő Zrt. támogatja. Amundi-befektetésekkel Te is részese lehetsz az AI-forradalomnak! (x)