A Google új, 72 qubites chipje hónapokon belül megvalósíthatja a kvantumfölényt

A Google külső ívről előzte be a kvantumszámítógép-építésben ügyködő konkurenseket: az eddig bejelentett legerősebb, 9 qubites kvantumprocesszoruk után most egyből egy 72 kvantumbites chipet tesztelnek – jelentette be a cég az Amerikai Fizikai Társaság márciusi rendezvényén.

A kutatást végző Google Quantum AI Lab a Google, a NASA és az Egyetemek Űrkutatási Szövetsége (USRA) közös kutatócsoportja, amely 2013 óta igyekszik elérni az úgynevezett kvantumfölényt – a Google vezető tudósai 2017 októberében azt mondták, hogy egy 50 qubites kvantumszámítógép már képes a világ legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépeinél is bonyolultabb műveleteket végrehajtani.

A Google 72 qubites kvantumchipje, a BristleconeFotó: Google

A Bristlecone nevű chip tesztelését még csak most kezdték, de a szakértők szerint bíztatóak az eddigi eredmények. „A kvantumfölény igazolása néhány hónapon belül megtörténhet, ha minden jól alakul” – mondta John Martinis, a Google és a Kaliforniai Egyetem (Santa Barbara) fizikusa.

Egy kvantumbit abban különbözik a klasszikus számítógépek bitjeitől, hogy 0 és 1 mellett képes a két állapot tetszőleges szuperpozíciójában is lenni. Domokos Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont kvantumoptikai csoportjának témavezető fizikusa a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program bejelentésekor elmondta, hogy  a kvantumszámítógépek lehetséges alkalmazásai között a kémiai reakciók szimulálását vagy a molekulaszerkezetek számolását is megtaláljuk, de konkrét, elkészült hardver nélkül egyelőre még azt is csak találgatják, hogy pontosan milyen ember- és szuperszámítógép feletti feladatokat adhatnak majd egy ilyen gépnek.

Eddig két techcég jelentette be, hogy a kvantumfölény határának környékén mozgó chipekkel dolgozik. 2017 novemberében az IBM szellőztette meg az 50 qubittel hasító rendszerét, idén januárban pedig az Intel büszkélkedett el a Tangle Lake nevű, 49 kvantumbites chipjével.

Nem mindenki hisz azonban a kvantumszámítógépek által vezérelt jövőben. Nemrég az elismert matematikaprofesszor, Gil Kalai kelt ki a kvantumőrület ellen, mondván, hogy alapvető matematikai problémák merülnek fel már a koncepcióban is: a tudós instabilnak, sérülékenynek és menthetetlenül zajosnak nevezte a jelenleg ismert kvantum-számítógépes rendszereket.